Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
Csekő Ernő: Az irodalom halottjai. A XIX. századi Tolna megyei irodalmi másodvonalról (Jámbor Pál, Rátkay László, Váradi Antal és Dömötör János)
Van még egy vetélytárs: Török superintendens úr veje Kiss Áron. 98 Legalább a pécsi újságok azt írták, hogy az is pályázott. Török úr, azt hallom, hogy a legzseniálisabb úton dolgozik ellenem. Rútul feldicsér mindenki előtt, hogy egy ilyen embert nem szabad „eldugni " „Baranyába" , mert rövid időn gymnaziális felügyelőkre is szükség lesz stb. Szeretem az élet gyöngy tapasztalatait, de a nép választása körüli förtelmek kevésbé bosszantanak, mint a kinevezés körül szereplő országos politikai, társadalmi és egyházi tekintélyek turpisságai. Ha a nép csúnyán és rosszul viseli magát: menti ostobasága és míveletlensége; a mívelteket és tudósokat nem menti semmi egyéb csak az, amit Kölcsey mond, hogy azok közül is „Mind csak hiába való!". Mielőtt pályáztam volna, még júliusban megbeszéltem mindezeket Gyulai úrral s azt mondtam neki, hogy kinevezés mellett csak úgy ér valamit az embernek bármely állomás, ha nem az ember jár utána, hanem az állomás betöltésére hivatottak járnak az ember után. Már eddig is látszik, hogy nagyon igazam volt. Megvallom, nem tudom elképzelni, hogy Csengery Antalnak kevesebb emberismerete volna, mint szegény boldogult idealisticus b. Eötvösnek", aki más véleményben tudott lenni V. felöl. De elég ennyi! Bármi legyen is az eredmény, azon szempontból megnyugszom benne, hogy ellenfelemnek nagyobb szüksége van arra az állomásra, mint nekem, de többet - képtelen vagyok arra a képmutató szerénykedésre, hogy elismerjek. Ezután maradok, Tolnát-Baranyát alkalmasint össze nem járandó, őszinte tisztelője Pesten 1872. szept. 18. Dömötör János (OSZK, Kézirattár-Levelestár, Dömötör János levelei Szász Károlynak, a püspöknek 4.) III., Tolnai Lajosnak, Budapest, 1876. január 2. Kedves barátom, Lajos! Annyiszor és oly rég idő óta készülődöm, hogy neked levelet írjak és mindig csak elmaradt. Bpestről el is mentein, sőt vissza is jöttein azóta. Talán tudsz róla, hogy két évig szegszárdi lakos voltam, mint tolnabaranyai tanfelügyelő. Most mint pestmegyei vagyok itt Pesten s együtt lakom Nagy Miklóssal, a Vasára. Újs. szerkesztőjével, kinek egyszersmind dolgozótársa is vagyok. Gyulaival meg a Bp. Szemlénél van egyességem. Kapok tőle 200 frtot csupán azért a kötelezettségért, hogy a Szemle minden füzetébe tartozom írni bírálatot és könyvismertetést, melyet azonban külön honorál. Arról írok, amiről akarok s azt írom, amit akarok. Most elő fogom venni a poétákat: Dalmady Győzőt, Endrődy Sándort 100 és Kiss Józsefet, a kis zsidó poétát , ha megjelennek a versei mostanában. Dalmadyval elég gyakran találkozom, mert ő a pestmegyei iskolatanács jegyzője s így hivatalos érintkezésünk is van és sokat segít rajtam. Másokat nem igen látok, mert sokat kell utaznom és itthon is sok a dolgom. Ha olykor-olykor jól esnék, hogy valakinek írj: fordulj én hozzám, csakúgy, mint régen. Én nem kezdem mentegetőzéssel, te is folytasd úgy, mintha félben sem maradt volna levelezésünk. Ha erőltetés nélkül megy, folytatjuk, ha nem akar menni: úgy is elmarad magától is. Szerelmes leveleket bizonyosan nem fogunk már írni; azon túl vagyunk, de őszinte jóakarattal és barátsággal azért érintkezhetünk. Én kezdem meg először is, mert engem is illet a kezdés kötelessége. Kiss Áron (1845-1905), apja református lelkész, aki 1892-től a tiszántúli református egyházkerület püspöke. Kiss már 1870-ben a Nagykőrösi Református Tanítóképző igazgatója, ugyanettől Török Pál dunamelléki református püspök veje (annak Erzsébet leányát vette feleségül). Jól felkészült tanügyi szakember, a népnevelésügy aktív szereplője. br. Eötvös József (1813-1871), író, politikus, a kiegyezés utáni első kultuszminiszter, nevéhez több nagyfontosságú törvény megalkotása fűződik. A XIX. századi magyar regényirodalom egyik legjelentősebb alkotója. 1 Dalmady Győző (1836-1916) és Endrődi Sándor (1850-1920) a XIX. század utolsó harmadának egyaránt jelentős, máig számon tartott lírikusa. Endrődit a modern magyar költészet előfutárának is tartják. 1 ' Kiss József (1843-1921) költő és nagyhatású szerkesztő, aki 1890-ben indított A Hét c. folyóiratával a modern irodalmi irányzatok hazai közvetítője, a Nyugat színrelépésének előkészítője. A „kis'" jelző itt valószínűsíthetően Kis József alacsony termetének szólt. 354
