Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

B. Tóth Ágnes: Kora népvándorlás kori sír Aquincumban

Hasonló arányú, formájú, vasból készült, de díszítetlennek tűnő csatok, ha nem is túl nagy számban, de gyűjthetők a Közép - Duna vidék temetkezéseiből. A Dunántúlon a pécs-málomi 2. és a sióagárdi 2. sírokból ismerünk hasonlókat (ezeket az egyéb sírleletek alapján az 5. század 1. felére illetve a középső harmadára keltezik), s rokon példányok a Dunától északra és Alsó-Ausztriában is előkerültek/ Hasonló volt a keltezése a Csongrád-Berzsenyi u. 7. sírjából előkerült csatnak, amely szintén nagyobb méretű és a karikája igen erősen B alakú. Ez utóbbi mind méretében, mind arányaiban erősen emlékeztet egy bronzból készült darabra, melynek a karikája sűrű keresztbordákkal tagolt, ráhajló peckű és szintén erősen kiszélesedő bázisú.

38 A leleteket áttekintve egyelőre úgy tűnik, hogy az 5. század 1. felére, középső harmadára keltezhető, s a Kárpát-medencében előkerült B alakú csatok közül sokkal több készült bronzból vagy ezüstből, mint vasból. A színes- és nemesfémpéldányok egy része sima karikájú, más részük keresztben bordázott karikával készült. Méretük igen változatos: a nagyobb méretűek övcsatok lehettek, de apróbb, párosával előkerült lábbelicsatok is készültek hasonló formában. Ez utóbbiak egy részéhez háromszögalakú szíj szorítólemez is csatlakozott, e példányok zöme bronzból, kisebb része ezüstből való, de aranyból készültet is ismerünk keleti eredetüeknek (a német - osztrák - cseh kutatók egyenesen ,,lovasnomád"-nak) tartják őket.

3 Ugyanebből az időszakból olyan darabok is fennmaradtak, amelyekhez vagy eredetileg sem csatlakozott, vagy nem maradt fenn csattest. B alakú csatkarika sima kivitelben is készülhetett színesfémből. l A csattípus érdekes - és nyilván olcsóbb - variációja, mikor a vasmagot színes- vagy nemesfémlappal vonták be. így pl. a gazdagréti temető 73. sírjába fektetett férfi vas övcsatjának karikáját olyan bronzlemez fedte, melyet pontozott mintával díszítettek. ~ A morvaországi Drslavice-beli sír lábbelicsatjai pedig aranylemezzel áthúzott vasból készültek. Egy további változat a Breclav-Líbivá-i 8. sír csatja, melynek B alakú karikáját bronzból öntötték, de a ráhajló pecke vasból való. Ez utóbbi lelet kapcsán a szerzők összegyűjtötték a vasból kovácsolt párhuzamokat is (Schletz, Sarovce, Lauriacum) és a vesealakú, bordázott típust az 5. század 2. és 3. harmadára keltezték. Míg tehát az ezüst és bronz B alakú csatokat főleg keresztbordázat tagolja, addig a hasonló alakú vascsatok egy részén ezt a díszítést tausírozással utánozták: a csatkarikára (ritkábban a pecekre is) keresztben, sűrűn ezüst- vagy rézszálakat kalapáltak. J. Tejral szerint ez a típus a bordázott példányok továbbfejlődéseként jelent meg a Duna vidéken, s készítési idejüket az 5. század 2. felére teszi. A tausírozott, líraalakú csatok egyik legutóbb közzétett, szép példányának karikája szintén rézszálakkal díszített, az alsó-ausztriai Ladendorfban került elő. Mérete, alakja az óbudaihoz hasonló, s a rézszálak egy része szintén ki potyogott belőle. A közölt kép és leírás alapján a karikához vas szíj szorítólemez is csatlakozott, de ebből csak egy pánttöredék maradt meg. A szerző a lelet kapcsán összegyűjtötte a tausírozott és sima vascsatokat, párhuzamai mind a Felső-Duna vidékről származnak. Szintén Alsó-Ausztriából (Drösing) került elő egy réztausírozású, de ovális karikájú vascsat, sajnálatos módon leletösszefúggések 37 NAGY 1994, 95. I. t. 2.1., ODOR 2001, 39. 2. kép 2.1., az előbbi férfi, az utóbbi ..felnőtt" sírjából. A Pozsony környéki Catajból, az alsó-ausztriai Bad-Pirawartból is származnak B alakú csatok, de oválisnak írták le őket. s nem tudni, hogy női vagy férfi sírjából származtak-e. ZÁBOJNÍK 1997, 80, Abb. 3.1., FRIES INGER 1980, 135, Abb. 8. 38 Az előbbi: PÁRDUCZ 1963, 20. Taf. II. 13. 21., szintén férfisírból, az utóbbi ..Ungarn"" lelőhellyel CSALLÁNY 1961. 242, Taf. CCXVI. 9. Ez utóbbit M. Schulze-Dörrlamm az A5 típusába sorolta, szerinte bizánci eredetű és kb. 480-520 közé tehető (SCHULZE-DÖRRLAMM 2002, 12-14). 39 Bronzból, női sírból: Gencsapáti BÓNA 1991, 107, Taf. 75. 1-2., Tamási-Adorjánpuszta 4. sír, uott. 283, Taf. 76. (a leletben ezüsttausírozású vaskarika is volt!). Ezüstből: Csorna, 2 darab, talán lábbelicsat, HAMPEL 1905. II. Taf. 13. 6-7. Aranyból: Árpás-Dombiföld, sima karikás csat, de a csattest szintén háromszögalakú, TOMKA 2001, 164, 4. kép 1. Koruk mind „hunkor", az 5. század középső harmada. 40 Bordázott karikájú ezüst övcsatok: Érdengeleg/Dindectiből ezüstlemezes fibulapárral, NÉMETI 1967, Fig. 2. 6., Kővágószőlős 1. sír. az 5. század 3. negyedéből, GÁBOR 1999b, 132, II. t. 6. 41 PL. Arad-Mikelaka, övcsat, CSALLÁNY 1961, 144, Taf. CCXII. 8, Ártánd-Nagyfarkasdomb, cipőcsatok ISTVÁNOVITS KULCSÁR 1999, 82, Fig. 17. 3. 42 ZSIDI 1987, 56, 10. kép 1. Ugyanebben a temetőben más sírokban is voltak vesealakú vascsatok, lásd 37. 50, 71. 81. sírok. A kép alapján legutóbbi bordázott példány lehetett. - Itt említem meg, hogy szintén nemesfém csat díszítését utánozták egy hun kori B alakú vascsaton: a csatkarikába süllyesztett, aranyszegélyű rekeszek állatszemeket imitáltak. Budapest-Zugló, vezér úti hun férfisír lelete. (Lásd NAGY 2003. 305-307, 3. kép 9.) 43 TEJRAL 1982, 201, obr. 8. 2-3. 44 MACHÁCEK- KLANICOVÁ 1997, 58-60, Abb. 2. 2. 45 TEJRAL 1997,351. 46 WINDL 1997, 69. A párhuzamok: Schletz, Horn, Straubing-Bajuwarenstrasse, Strass, Mitlerhof, Gaweinstal. uő. a hasonló csatokról a Schletz-i lelet kapcsán: WINDL 1988, 203., WINDL 1996, 381. IS