Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
K. Németh András–Ódor János Gábor: Tolna megye vitatott fekvésű középkori kolostorainak azonosítása. Apor és Től, Földvár és Iván
későközépkori cserép gyűjthető, a domb nyugati oldalán és a dombtető déli részén sűrűbben található a 1416. századi kerámia és állatcsont; embercsont csak elvétve akad. (4. kép 2., 5. kép 7.)A kolostor egykori épületére felmenő fal már nem, csupán a sűrű aljnövényzetben és a ritkásabban álló fák között felfedezhető tégla- és kőomladék utal. 90 A nyomok alapján egy kb. 5 x 15 m nagyságú, kelet-nyugati tájolású templommal számolhatunk, amelyhez északról csatlakozott rövidebb oldalával a téglalap alakú kolostorszárny; a teljes kolostornégyszög valószínűleg nem épült ki. A domb északnyugati oldalán két nagyobb mélyedés található. Feltételezhető, hogy a kolostor mellett talált kerámia az egykori Tői falu helyét jelzi, ahol a terület jellege (füves-gazos patakpart) miatt nem lehet megfelelően kutatni. Valószínű, hogy a falu önálló plébániatemplommal nem rendelkezett; ennek funkcióját esetleg a kolostortemplom tölthette be, hiszen az ágostonos kanonokok elvben végezhettek plébániai feladatokat. A kolostor méretei alapján feltehető, hogy igen kevés szerzetes lakta; erre utal az is, hogy a lelőhelyen talált kerámia a környékről ismert falusi anyagtól egyáltalán nem tér el, különlegesebb darabok nem találhatók benne. FÖLDVÁR (Dunaföldvár-Alsó-Öreghegy, Diós) Történeti adatok a lokalizáláshoz Az elsőként 1199-ben említett, valószínűleg II. (Vak) Béla király által Szent Péter tiszteletére alapított, rövid ideig hiteleshelyként is működő földvári bencés apátságra vonatkozó történeti adatok összegyűjtése nem célja dolgozatunknak, annál inkább sem, mert a közelmúltban nálunk avatottabbak ezt többször is megtették. ' Mivel jelenlegi célunk a topográfiai kérdések tisztázása, mindössze azt az egyetlen középkori forrást említjük meg, amely némi támpontot nyújt a kolostor fekvéséről. 1490-ben a csontmezei csata utáni zűrzavarban az apátságot fosztogató parasztok tettük után „a monostor alatti hegy lábánál lévő faluban" állapodtak meg. 94 E középkori adat arra utal, hogy az apátság kiemelkedő helyen helyezkedett el. Földvár egyházi intézményeinek fekvéséről további adatokkal szolgál Evlia Cselebi leírása az 1660-as évekből. Két templomot említ: a várban „egy templomból átalakított Szulejmán khán dzsámi van. E dzsámival összefüggően (...) négyszögletes, erős építkezésű, szép torony van, mely kilátáshely", míg a külvárosban egy másikról szól, „mely ezelőtt művészi templom volt". A külvárosi templom hihetőleg azonos az 1686-os metszeten megörökített - a középkori plébániatemplommal azonosítható - egyházzal. A kilátóként is szolgáló torony kétségkívül az Öregtoronyra utal, a vele „összefüggően'" épített, vélhetőleg középkori templomból átépített dzsámival egyéb adatok hiányában azonban nem tudunk mit kezdeni. Bár Kozák Éva szerint „egyértelmű, hogy ez lehetett az apátsági templom", egy korábbi cikkében ennek ellentmondva ő maga állapította a régészeti kutatás nyomán: „annyi bizonyos, hogy a torony közvetlen közelében nem feküdt a kolostor, erre semmi adatot nem kaptunk". A török kori források hallgatása után a kolostor fekvéséről legközelebb Dunaföldvár kurucok által történt, 1705-ös ostromának leírása szól, amely szerint Vak Bottyán az ágyúkat a Kálvária és a Tudom-hegy északi ormain állíttatta fel, „az barátok residentiájának ellenében, a szőlőhegynek orrában". Rendelkezünk egy utolsó, topográfiai vonatkozásúnak tűnő adattal is: 1738-ban az apátság új tulajdonosa, József darmstadti 89 K. Németh András - Batizi Zoltán terepbejárása, 1997. szept. 20.; K. NÉMETH 2000, 147. 90 ROMHÁNYI 2000, 68. 1 Romhányi Beatrix és tanítványai terepbejárása és felmérése, 1997. szept. 30. A Romhányi Beatrix által őrzött felmérési rajz sajnos elveszett. 92 WMMM Ltsz.: 98.3.1-25. 93 ROMHÁNYI 2000, 25; HERVAY 2001, 488-489; további irodalommal. Hiteleshelyi tevékenységéről; KOSZTA 1998. 177 (ugyanez megjelent: Hiteleshelyek a pécsi egyházmegyében 1353-ig. Baranya 4 (1991) 63). 94 ÉRSZEGI 1978, 78. Más fordításban: „a mezőn, a hegy lábánál, amelyen a kolostor található (...) letelepedtek": TUBERO 1994, 94. Ld. még: SÖRÖS 1912, 171. 95 Ugyanerre a következtetésre jutott: KOZÁK 1970, 183. 96 KARÁCSON 1904,209. 97 Ld. 104. jegyzet. Szintén a plébániatemplommal azonosítja: KOZÁK 1993, 139. 98 KOZÁK 1993, 139. "KOZÁK 1970, 184. 100 CZIRÁKY 1910, 80, 120. Idézi: KOZÁK 1970, 184; KOZÁK 1973, 197. Kozák Éva ezen adat alapján úgy vélte, hogy az Öregtornyot és a környékét ostromolták, ../// kellett lenni valahol a kolostornak is". Véleményünk szerint egyértelmű, hogy amennyiben az Öregtornyot támadták ágyúkkal a kolostor felől, úgy a kolostor nem lehetett az Öregtorony körül. 138
