Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Sümegi József: Adatok a középkori bátai búcsújáróhely topográfiájához

elkanyarodásnál, ha egyenesen folytatta az útját, rövid egy-két kilométer után a monostorhoz érhetett. Ebbe a jelentős hadi útba még két fontos út futott bele a közelben. Az egyik délre a Siklós irányából érkező út, a másik talán még jelentősebb a Pécs-széki út, amely Bátaszék mellett érte el a hadi utat. Az apátság tehát a középkorban vízi és szárazföldi utak találkozásában létesült. Báta jelentős dunai átkelőhely is volt, így a Dunán hajóval érkező zarándokok, valamint a Duna másik oldaláról érkezők egyaránt innen, a folyó felől közelíthették meg az apátságot. Nyilván jelentős lehetett a Duna felől érkező zarándokok, mert 1411 előtt Rozgonyi Simon országbíró „minden utazónak, kereskedőnek, vásározónak és más embernek, akik a bátai egyház határai között, akár a Duna vizén, akár szárazföldön belépve, vagy kilépve, lefelé, vagy fölfelé mennek, adókivetés és hajózási pénz megfizetése nélkül háborítatlanul utat biztosított", kivéve azoknak, akik a révnél nyolcevezős hajón akarnak átkelni.

45 A 16. század elején a bátai kikötő jelentőségét bizonyítja Szatmáry György kancellár levele, melyben meghagyja a pesti hajósoknak, hogy szállítmányukkal csak egyfolytában lefelé hajózhatnak a túlsó parton lévő Bátára.

46 A kikötő nagyságát a fennmaradt adatok is érzékeltetik. 1463 májusában Mátyás hosszabb időt töltött Bátán, innen intézte a török ellenes hadjárat ügyeit, a hadsereg ellátását. Nyilván a kért dolgokat hajón szállították a hadsereg után a bátai kikötőbe. 1521-ben pedig itt állomásozott a Nándorfehérvár felmentésére küldött naszád flotta Báthori András kapitány vezetésével. Itt keltek át az Erdélyből érkező zarándokok is. 1420-ban Zuchak-i Orros Péter, fia Miklós és társai, Karánsebesi Jakab az 1480. évi jubileumi búcsú alkalmával, valamint a Duna-Tisza közéről érkező zarándokok, mint például 1449-ben Bátmonostori Töttös László jobbágyai és népei, akiktől midőn „Bátára zarándokolva Zeremlen városához értek", a bátai apát vámszedői mindegyiküktől adót és vámot szedtek.

49 Ugyancsak ezen az úton érkezett és itt kelt át a Dunán Mátyás király 1475-ben Szegedről jövet. 1461-ből budai asszonyok szervezett zarándokútjárói értesülünk, amelynek célja Báta, Pécs és Újlak. Ezek közül Báta és Újlak legkönnyebben a Dunán volt megközelíthető. Ugyancsak 1461-ben Péter, pécsi polgár özvegye Bátán hajóra rakatta magát és hajón folytatta zarándokútját Újlakra, Kapisztrán Szent János sírjához.

51 1468-ban pedig Várdai István kalocsai érsek családi ügyekben ír levelet, melyből megtudjuk, hogy Bátán kívánt találkozni később egyeztetett időpontban rokonaival, ahova hajón érkezett Kalocsáról.

52 A kegyhely megközelítése a kikötő irányából A kikötőn keresztül érkező zarándok Bátatőnél, a Sárvíz torkolat közelében lépett partra. A településnek e részét a 14. század végétől már Al-Bátának, vagy Alsó-Bátának nevezték a források. " Innen kb. 2-2,5 km utat kellett megtenni a monostorig. A középkorban ez az út a dombvonulat alsó teraszán vezetett és nyomai néhol még ma is láthatók, sőt kisebb szakasza két helyen meg is maradt. A zarándok útba ejthette az Alsóbátai Szent Margit szűz és vértanú tiszteletére szentelt plébániatemplomot, majd tovább haladva nyugatnak, érkezett meg a Klastromhegy alá. Közvetlenül az apátság lábánál is megfigyelhető a középkori út kisebb szakasza, majd felkanyarodott a Vakszer völgyön, szinte megkerülve a monostornak helyet adó domb teraszát. A Klastromhegy északnyugati sarokpontja alatt, az utca közepe táján, a mai Hunyadi János utca 5. szám alatti ház kertjében és az előtte lévő utca mindkét oldalán megfigyelhető volt egy középkori objektum, zarándokház, vagy vendégfogadó maradványa. Felszínen középkori cserepek, víz vezetéskor, árokásáskor középkori cserepek, szemes cserépkályha töredékei kerültek felszínre. Ha a zarándok tovább folytatta útját, a szerpentinen, rövid úton feljutott az apátsághoz. 45 Báta évszázadai 1993, 41. 46

U.o. 81. 47 U.o. 62. 48 U.o. 89. SZERÉMI 1979, 102-104. 49 Báta évszázadai 1993, 54-55, Zichy IX. 225-226. 50 RÁTH é.n. 234. 51 Báta évszázadai 1993, 58-61. 52 U.o. 67. 53 U.o. 38-40.; Zichy VI. 501-504. 54 ODOR 2001, 128. 101