Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

F. Bodó Imre: Fekete István Emlékház. Dombóvár

számára édesanyja gyűjteményét. Ennek köszönhetően sor kerülhetett a múzeum bővítésére, s a "Csermelyféle hagyaték" az újabb teremben kapott helyet. - 2001. szeptember 18-án került sor a múzeumhoz vezető köz avatására. Vendégeink voltak Ács Tamás gazdasági helyettes államtitkár és Bánfalviné Beczk Zsuzsa személyi titkár a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumából, illetve Tóth Attila, Dombóvár Város Polgármestere. Ezen ünnepség keretében avattuk fel az újabb múzeumi termet is, melyhez a minisztérium jelentősebb összeggel járult hozzá. Ugyancsak közreműködtek a város vállalkozói, a jó barátok is segítségünkre siettek, akiknek egy-egy bronzplakettel köszöntük meg felajánlásaikat. * A kis múzeumban látható egy, a XX. század elején készült göllei fénykép kinagyított reprodukciós változata. 1997-ben az író özvegyének halála után a család úgy döntött, hogy a hagyaték egy részét szétosztják Gölle, Ajka és Dombóvár között. így került Dombóvárra Fekete István íróasztala, asztali lámpája, rádiója, telefonja, őz- és szarvasagancsok, stb. Az íróasztal felett Damjanich János aradi vértanú fényképét láthatjuk, aki déd-nagybátyja volt az írónak. A múzeumban őrizzük továbbá azt a József Attila díjat, melyet 1960-ban a Tüskevár című ifjúsági regényéért kapott. Az első számú vitrinben preparált madarak (fecske, gólya, bagoly, vadkacsa) láthatók. Ebben a vitrinben vannak a meghívók és az íróról készült bronzplakettek, az Új Idők c. újságok, stb. A vitrin mellett találjuk meg az 1999-ben Göllében felavatott Fekete István szoborról készült fényképet, mely Tilinger Sándor ajándéka. A múzeum nagyobbik termében látható Ambrus Sándor Erdélyből származó szobrász és grafikusművész Fekete Istvánról készített portréja. A második vitrinben megtaláljuk az anyakönyvek másolatát, az író bizonyítványait, leveleket és a Gölléről szóló kiadványokat. Itt került elhelyezésre a Ballagó Idő c. életrajzi regény díszpéldánya, melyet az özvegytől kaptam még 1987-ben. A harmadik számú vitrinben kéziratokat láthatunk. A Végtelen út c. kötetben találhatunk olyan elbeszélést is, melyet még nem publikáltak. Ifj. Fekete István, az író Chicagóban élő (ugyancsak író, újságíró foglalkozású) fia, 1997-ben a múzeumnak adományozta a Hú c. állatregény kéziratát, 1998-ban A koppányi aga testamentuma c. történelmi regény film-forgatókönyvét. Itt helyeztük el az 1998. augusztus 18-án a Kaposvári Megyeházán átvett „Somogyért" kitüntető díjat (poszthumusz), mellyel a szülőföld az író munkásságát ismerte el. Ebben a tárlóban láthatók még az író igazolványai, esküvői meghívó, József Attila díj, az utolsó tolla, ceruzája és cigarettatartója, illetve verseinek kéziratai. A termek falait dombóvári és városkörnyéki művészek portréi, festményei díszítik (Ambrus Sándor, Szentkirályi Attila, Szita Veronika, Gulyás József, Csonka Sándor, Szili Márta, Tarr Lajos és Lesták János). Megtalálhatjuk Farkas Pál és Ambrus Sándor szobrászművészek bronzplakettjeit is. A négyes számú vitrinben szintén preparált állatokat (róka, vidra), újságokat, kiadványokat és az özvegy által írott leveleket helyeztük el. Z. Soós István kaposvári festőművész - iskolatársa volt az írónak, és életének 102. évében hunyt el - gipszből készült Fekete István portréja szintén megtekinthető a múzeum nagyobbik termében. A könyvespolcon kerültek elhelyezésre az író megjelent hazai és külföldi könyvei. Az ötös számú vitrinben - mely már a kisebbik teremben található - kiadványokat láthatunk Fekete Istvánról, a nevét viselő egyesületek munkáiból, emlékkönyveiből. Itt tekinthető meg az író horgászfelszerelésének egy-egy darabja, halásznadrágja, zseblámpája, vadászigazolványa és halászjegyei. Ifj. Fekete István író munkássága is ebben a teremben kapott helyet. Megtaláljuk a Hajótörött nemzedék, az ítéletidő, Zászlóalj a Donkanyarban, illetve a Vuk és a simabőrűek és a Fekete István az édesapám volt c. könyveit. A falakat Csermely Ottóné hagyatékából származó fényképek és az író oklevelei díszítik. A hatodik számú tárlóban helyeztük el Csermely Ottóné hagyatékának egy részét: három fotóalbumot több száz képpel, négy albumot, melyekben az író megjelent cikkei, elbeszélései vannak beragasztva, és 170 db levelet, melyeket Fekete István írt Csermely Ottónénak 1962 és 1970 között. Az ő hagyatékából származnak a külföldi kiadású könyvek is, melyek a könyvespolcon láthatók. A Csermely-féle hagyatékban ezen kívül számos kézirat, elbeszélés, levél van, melyek még feldolgozásra várnak. 76