Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

Nagy tornáimon. A partszakasz rendezésén túl 1920-2 l-ben kávéházat, éttermet, illetve 12 szobát magába foglaló szállodát építettek. " Hasonlóra Szekszárdon a Csörgetó esetében nem került sor, habár - mint láttuk - Gauzer Ádám a tó 1936-ban történt megvásárlásakor víkendtelep építésére tett ígéretet. Végül érdemes kiemelni, hogy a város fürdőéletének intézményesülésében a német és zsidó származású személyek kitüntetett szerepet játszottak. Hiszen ha felsoroljuk a tanulmányban tárgyalt fürdőlétesítmények építtetőit, tulajdonosait, üzemeltetőit, kivétel nélkül német hangzású nevekkel találkozunk. így megemlíthetjük a Schubert-családot, mint a Fürdőház utcai gőzfürdő tulajdonosait, a csörgetói fürdőt, illetve az új gőzfürdőt építtető Ettl Józsefet, valamint Hadinger Adolfot, az utóbbitól gőzfürdőjét megvásárló Führer Józsefet, valamint azt évtizedeken keresztül tulajdonló és működtető Schwartz-családot, amiképp a Csörgetót 1936-ban megvásárló Gauzer Ádámot, vagy akár a városi strandfürdő és uszoda létesítésében elévülhetetlen érdemeket szerző Vendel (Vendl) István polgármestert. Az általunk tárgyalt korszakban egy fürdőintézmény létesítése, működtetése általában magánvállalkozásként történt. így volt ez Szekszárdon is, ahol a Turul SE csörgetói fürdőjének kialakításáig csak erre volt példa. (Idővel a sportegyesület is kiadta bérlőnek a strand üzemeltetését.) A magánvállalkozásban létrehozott és működetett létesítmények megfelelő tőkét és vállalkozói mentalitást igényeltek, melyek meglétét természetesen elsősorban vállalkozók és kereskedők esetében tételezhetünk fel. Már említettem, hogy az 1902-ben átadott gőzfürdő és nyári uszoda építtetője Hadinger Adolf budapesti vállalkozó volt. Ugyancsak vállalkozó volt Ettl József, kinek kiterjedt üzleti tevékenységében a mérnöki munkák és a csörgetói és a dunaföldvári fürdő építése, üzemeltetése mellett téglavető bérlése (Szekszárd) is szerepelt. " Sőt 1899-ben Szekszárdon a villanyvilágítás kiépítésére és szolgáltatására kívánt koncessziót nyerni.

2 6 Ettl Józseffel szemben egyértelműbben fürdőüzemeltetésre specializálódott a Schwartz-család. Mint láttuk, a család kapcsán több családtag neve is szóba került a Hadinger által épített fürdő tulajdonosaként, üzemeltetőjeként az alatt a több mint három évtized alatt, míg az a család tulajdonában volt. (Gyanítható, hogy az 1877-ben a tolnai Holt-Dunán fürdőt üzemeltető Schwartz Mór, ha nem is azonos az 1920-as évek „Schwartz bácsi"-jával, de közeli rokona, netalán édesapja.) Sőt, a fürdő szempontjai is érvényesülhettek Schwartz Irma házasságában, aki a drogériatulajdonos Frank Miksának lett a felesége.

237 Amiképp Gauzer Ádám fürdőfelszereléseket és napozással kapcsolatos cikkeket is áruló kereskedésének érdekei is szerepet játszhattak a Csörgetó megvásárlásában, és az ottani strand üzemeltetésében. Mint láttuk vállalkozói, kereskedői szempontok és érdekek is szervesen alakították a fürdők üzletmenetét, ahol a keresletre való fogékonyság nagy súllyal esett latba. Erre további példa, ahogy a Hadinger-féle gőzfürdő nyári uszodájának kihasználtságát próbálta a fürdő bérlője - valószínűleg Bridmann Lajos - a századelőn növelni: 1904-1905 telén az uszodát korcsolyapályaként nyitotta meg a közönség számára.

238 2

^

4 HÁRS 1967, 97-113.; A Soproni Idegenforgalmi Rt. 1934-ben a Lövérekben található Erdei fürdőt korszerűsítette. A megnagyobbított medence a Lövér Fürdő nevet viselte. KUBINSZKY 2001, 263-266. 235 Tolnamegyei Közlöny 1884. szeptember 28. Ettl József dunaföldvári uszodáját 1889-ben építette fel. Tolnamegyei Közlöny 1889. június 30. 1-2. 36 TMÖL, Szekszárd város i., képvt. jkv. 1899/88. kgysz. MAGYAR 1929, 359. „A tükörsima korcsolyapálya egyszeri használatáért 20 fillér, az egész szezonbeli használatáért pedig 1 K. 20 fillér fizetendő" írta a Tolnamegyei Közlöny 1905. január 5.-i száma. 237 238 391