Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

felküldött jelentésben szereplő települések döntő többsége Duna-parti község volt. A Budapestről jól elérhető Paks, Dunaföldvár, Bölcske, Gerjen, délebbre Báta Duna-menti fövenypartfűrdői, Tolna és Fadd Holt-Duna fürdői, míg Kurd a Kapós által biztosított fürdési lehetőségek révén került megemlítésre. 14. kép: Csöregtói fúrdőrészlet az 1930-as évek végén. A fürdőt ekkor már valószínűleg Gauzer Ádám üzemeltette. 15. kép: Dunai strandfürdő Pakson. kiválóan alkalmas. " - így kezdődik az alispán belügyminisztériumnak felküldött jelentésének Szekszárdra vonatkozó része. A Csörgetóra részletesebben kitérő jelentés megállapítja, hogy a rendszeres autóbusz-közlekedés megszűnését követően a tó bérautókon - a karbantartott, csak nem kikövezett úton - könnyen megközelíthető. A jelentés a városban lévő két fürdőt is megemlíti, kiemelve, hogy az új strandfürdő „(•••) 25 celsius fok meleg artézi vízével, modern berendezésével és homokozott környékével fürdőzésre és napkurázásra igen alkalmas. ". A jelentés előkészítő anyagában a Sötétvölgy is szerepelt, mint a legnépszerűbb város környéki kirándulóhely. TMÖL, Alispáni i. 19799/1932. 386