Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

Rt. vezetésében. " Az Rt.-t végül 65000 pengő alaptőkével alapították, melynek 30 %-át a részvényjegyzők már az alapításakor kötelesek voltak befizetni, míg a fennmaradó 70 %-ot 1931. május l-ig kellett lefizetniük.

173 Az Rt. strandfürdője és uszodája Az létesítmény építési munkálatait 1931. október 8-án az artézi kút fúrásával kezdték el. Az uszoda építésének kezdetét a tervezett 1931 tavaszi időpontról, részben az Rt. működésének minisztériumi jóváhagyása körüli ügyek, részben az 1931-ben átadott győri uszoda - elsősorban az ottani víztisztítási eljárással kapcsolatos - tapasztalatainak hasznosítása érdekében helyezték át 1931 őszére, illetve a komolyabb építési munkákat illetőn 1932 tavaszára. Itt kell megjegyeznünk, hogy a strandfürdő építése során majdnem megismétlődött az, ami harminc évvel korábban a Hadinger-féle gőzfürdő úszómedencéjével kapcsolatban, nevezetesen a medence elkészült, csak a feltöltéséhez szükséges mennyiségű víz nem állt rendelkezésre. Történt ugyanis, hogy a MÁV Igazgatósága - saját artézi kútja vízbázisának védelme okán 1932. január 7-én a strandfürdő újonnan fúrt kútjának üzembe helyezése ellen tiltakozott.

176 Való igaz, a strandfürdő artézi kútja a MÁV kútjától csak 308 m-re, de a város két artézi kútjától is csak 240, illetve 476 m-re volt található. Helyszíni szemlék, kultúrmérnöki szakvélemények és próbaszivattyúzások, illetve több hónapos huzavona után az artézi kút engedélyezésére csak nem sokkal az új fürdő átadása előtt, 1932. május 14-én került sor. Az a körülmény, miszerint a létesítendő intézmény egyszerre a strandfürdő iránti, illetve a versenyszerű úszósport által támasztott igényeknek is meg kívánt felelni, elég komplexé tette a tervezést, főleg úgy, hogy mindezt egy medencének kellett volna nyújtania. A medence nagyságával, mélységével, funkcióival illetve a kiszolgáló helyiségeik jellegével, valamint az uszoda megvalósíthatóságával kapcsolatosan komoly szakmai vita alakult ki a helyi újság lapjain. Mindez már Vendel 1930. januárjában a Törekvés SE közgyűlésén tett, uszoda építéséről szóló bejelentését követően elkezdődött, és 1930 augusztusáig, tehát az Rt. szervezésének idejéig zajlott. A hozzászólók Haidekker János városi főmérnök, dr. Babits István a Turul SE úszó szakosztályának vezetője, illetve Ács Sándor testnevelő tanár, aki szintén rendelkezett úszószakosztályvezetői (Jászapáti Összetartás SE) múlttal, voltak. Haidekker János a Tolnamegyei Újság 1930. március 5-i számában ismertette az uszodával kapcsolatos terveket, amely egy 50x25 m nagyságú, a kisvíznél 1 m, az ugrótoronynál 2,5 m mély vizű medencét, illetve egy 20-60 cm mélységű, kör alakú gyermekmedencét, a főépületben ruhatárat, masszírozót, orvosi szobát és büfét tartalmazott. Az utóbbinak medence felé nyíló kerthelyisége, a főépület tetején kialakított napozó terasz, valamint a nagymedence körül tervezett homokos rész a strandolok igényeit vette figyelembe. Dr. Babits István hozzászólásáról már korábban is ejtettünk szót. Az általa felvázolt uszodakomplexum (szabad és fedett uszoda, gőz-, kád- és zuhanyfurdő) megvalósítása azonban egy Szekszárd léptékű város esetében a korabeli általános, illetve helyi viszonyok között irreális volt. Reálisabbak voltak - egyben meg is valósultak - az uszoda helyének fürdőzés és strandolás szempontjait figyelembe vevő (poros, nagy forgalmú TMÖL Szekszárd város i., képvt. jkv. 1930/240. sz. kgysz. Az Rt. alapszabályának 3. §-a. TMÖL, Szekszárd Város Mérnöki Hivatalának L, strandfürdő i. Tolnamegyei Újság 1931. október 10. 2. Tolnamegyei Újság 1931. február 25. 3., 1931. április 18. 4.; A Fábián Mátyás mérnök vezetése mellett végzett földmunkák egyben a munkanélküliséget is mérsékelték a városban. A medence és az épület építési munkálatait Bleyer Sándor budapesti és Szabó Gyula helybeli vállalkozó, míg az asztalos, lakatos, mázoló, üveges munkákat Heidt Dömötör és társai, a vízvezeték-, csatorna- és villanyszerelési munkákat a Titte testvérek végezték. Tolnamegyei Újság 1931. november 28. 5., 1932. április 9. 5. Az 1932. évi helyszíni szemlejegyzőkönyve, TMÖL, Alispáni i. 12103/1939.; A MÁV több évvel 1932 után, 1939-ben is keresetet indított a strandfürdő artézi kútjának elzárása érdekében. A strand kivitelezését kisérő kellemetlenségek megítélését egyértelműbbé teszi, hogy a MÁV inkriminált kútja 1929 óta üzemen kívül volt, ráadásul a MÁV által kezdeményezett próbaszivattyúzás a MÁV-kút üzembe helyezése körül felmerült problémák miatt heteket késett. Földtani Intézet 977/1931. illetve az 1932. február 10-én a MÁV állomáson felvett helyszíni szemle jkv.-e, TMÖL, Alispáni i. 12103/1939. Tolnamegyei Újság 1930. január 29. 3., február 22. 1-2., március 5. L, július. 26. 2., augusztus 2. 4. Tolnamegyei Újság 1930. március 5. 1. 379