Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

szeptember közepére elérte a 40 ezer pengőt, október elejére pedig az 50 ezer pengőt. A részvénytársaság megalakulását 60 ezer pengő értékű részvény jegyzéséhez kötötték. Vendel merészen, kissé hazardírozva, kettős játékot űzött a részvénytársaság gründolása során. A részvényjegyzés során, felhívásokban, személyre szóló megkeresésekben már kezdetektől fogva a város jelentős anyagi szerepvállalásával érvelt, míg a város képviselőtestületében kezdetben csak minimális hozzájárulásról, ti. 1000 pengő értékű részvényjegyzéséről beszélt és csak ahhoz kérte a városatyák egyetértését. " A nagyobb, és a város helyzetében komoly kötelességvállalást csak az ügy előrehaladtával - az ősz folyamán újabb 15500 pengő értékű, összesen 300 részvény jegyzéséhez járultak hozzá a képviselők -, illetve az Rt. november 15-i megalakulásának napján hajtotta keresztül a testületen.

163 Ez utóbbi alkalommal újabb részvénypakett (702 db, 38610 P) jegyzéséhez adta elvi hozzájárulását a testület, melyre már a részvénytöbbség későbbi megszerzéséhez volt szükség. Vendelnek ekkor még elsősorban nem az Rt. feletti ellenőrzés megszerzése miatt volt ez fontos, hanem az Rt. működéséhez nélkülözhetetlen miniszteri engedély megadása érdekében, amit az Rt.-ben birtokolt részvénytöbbség meglétéhez kötött a minisztérium.

164 Mivel még 1930 novemberében, az Rt. alakulásakor az összesen jegyzet 1300 részvényből a város csak 300-al részesedett, a polgármester a kedvező miniszteri elbírálás érdekében a kerület országgyűlési képviselőjének, Őrffy Imrének a közbenjárását is igénybe vette, az Rt.-ben való többség megszerzését későbbre ígérve. Végüí is Vendel igyekezete sikerrel járt. A belügyminisztérium 1931 februárjában hozzájárult az Rt. működéséhez, a fürdő megépítéséhez, elfogadva, hogy a város a részvénytöbbséget csak későbbiekben szerzi meg, aminek céljaira a város az Rt. egyes részvénytulajdonosaitól 420 részvényre 5 évre szóló opciós jogot szerzett.

166 Ez a változat, amely már meglévő részvényekre adott vásárlási jogot, kedvezőbb volt a város számára, mint az ezt megelőző változat, mely új részvényjegyzés során óhajtotta a többséget megszerezni. Ez utóbbihoz ui. 702 részvény jegyzésére lett volna szükség (1002-2002 városi és összes részvény aránya), míg az opciós konstrukcióval 420 db részvény is bőven elég volt a kívánt cél eléréséhez (720-1300). E megállapodásnak további előnye volt, hogy az Rt. tulajdonosi összetételének olyan fontosabb kérdéseiben, mint pl. az alaptőke-emelés, illetve új részvények kibocsátása, a helyi takarékpénztárnál letétbe helyezett részvények tulajdonosai átengedték e részvények után járó szavazati jogaik érvényesítését a városnak. Az opciós jog ellentételezéseként a részvénytulajdonosok részéről szabott feltételek is az új uszoda és strandfürdő felépültét és működését voltak hívatottak garantálni: egyrészt a város 1935. december 31-éig hitelezi az Rt.-nek a strand helyéül szolgáló telek 3480 pengőnyi vételárát, másrészről hozzájárul a stand területén való artézi kút fúrásához, és biztosítja annak szivattyúzásához a kedvezményes 20 fillér/KWó egységárat. Nem sokkal később ezt a város 10 fillér/KWó-ra mérsékelte. A mindenekelőtt a strandfürdő megépítését, és az ezt lehetővé tevő miniszteri engedély kieszközlését szem előtt tartó egyezség természetesen Vendel István tevékenységének volt az eredménye, annál is inkább, mert az Rt. részéről az 1930. november 15-i alakuló ülés óta már formálisan is az ő kezében volt az Rt. irányítása. Ugyanis a részvénytársaság 1930. november 15-i alakuló ülésén őt választották az Rt. igazgatóságának elnökévé.

169 Az Rt. elnöke dr. Örffy Imre, országgyűlési képviselő lett, míg a vármegye támogatását illetve elnyerésének szándékát Jankó Ágoston főispán, Szévald Oszkár alispán és dr. Hagymássy Zoltán főjegyző igazgatótanácsi tagsága fejezte ki. Az igazgatótanács a továbbiakban - csakúgy, )2 A szóban forgó határozatra az augusztus 30-i ülésen került sor. TMÖL, Szekszárd város i., képvt. jkv. 1930/193. kgysz. ,3 TMÖL, Szekszárd város i., képvt. jkv. 1930/226. illetve 1930/238. kgysz. ,4 A 7000/1925. sz. pénzügymin. rendelet szerint a százezer pengő aluli alaptőkéjű Rt.-k alapításához a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter külön engedélye szükséges. 55 Tolnamegyei Újság 1930. november 19. 3.; TMÖL, Szekszárd város i., képvt. jkv. 1930/226. kgysz. Vendel Őrffynek írt levelében többek közt arra hivatkozott, hogy a részvényjegyzők már akkor is szívesen odaadták volna áron alul a részvényeiket, így a majoritás megszerzése nem okoz majd gondot. „Valóságos tragédia lenne most ha a keserves kínnal összehozott részvénytőke felhasználása meghiúsulna. " - nyomatékosította a polgármester az esetleges miniszteri elutasítás kapcsán. Vendel István Őrffy Imrének címzett, 1930. december 3-i levele, TMÖL, Szekszárd Város Mérnöki Hivatalának i., strandfürdő i. 56 Tolnamegyei Újság 1931. február 25. 3.; TMÖL, Szekszárd város i., képvt. jkv. 1931/21. kgysz. }1 TMÖL, Szekszárd város i., képvt. jkv. 1931/21. sz. kgysz. A részvénytulajdonosok a letétben lévő részvények után gyakorolható jogaikat egyéb ügyekben megtartották. A takarékpénztárnál letétbe helyezett részvényeket egyébként a város 55 pengő áron 1935. december 31 -ig bármikor megvásárolhatta. 38 TMÖL, Szekszárd város i., képvt. jkv. 1931/21., 1931/45. kgysz. 19 Tolnamegyei Újság 1930. november 19. 3. 377