Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

jelentette, hogy továbbiakban nem engedélyezték a tóban a lóúsztatást illetve a kocsik tóban történő lemosását.

151 A vármegye testnevelési alapja által nyújtott 6 millió K kölcsönön felül - melynek az infláció okozta valós értékét mutatja, hogy a fürdőbe a belépő 2000 K-ba került - anyagi támogatást nyújtott Strasser Jenő tűzifa-kereskedő is, aki a tóhoz rendszeresen közlekedő omnibuszjáratot szervezett. Azonban Strasser Jenőnek 1926-ban az autóbuszjáratok indításához szükséges engedélyt már nem sikerült megszereznie, mert a város és a tó közötti útvonalra az alispáni hivatal Szekszárd r.t. város autóbuszvállalatának adta meg az iparengedélyt. Strassernek így csak gépkocsival történő személyszállításra volt jogosultsága. ' Az éveken keresztül stabilan működő autóbusz-közlekedésre a strandfürdőnek szüksége volt, amelynek későbbi hiánya, mint majd látni fogjuk, alapvető problémává vált. 10. kép: Csoportkép a Csörgetón fürdőző Borgula-családról, az 1920-as évek második feléből. (Borgula felv.) Egy városi beruházás előtörténete: Szekszárd és Környéke Strandfürdő Rt. A szekszárdi modern uszoda és strandfürdő - mely kibővítve és átépítve fedett uszodaként és strandfürdőként jelenleg is működik - 1931-1932-ben történt megépítése nagy mértékben köthető Vendel István polgármester személyéhez. A két világháború között a polgármesteri pozíciót betöltő Vendelt ambiciózus, a város teherbíró képességét jócskán meghaladó városfejlesztési politika jellemezte. Nevéhez fűződik a városiasodás - századforduló időszakát követő - második hulláma Szekszárdon. Az 1920-as évek elejétől a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére a városban olyan fontos közműberuházások történtek, mint vízvezeték-fektetés, csatornázás, útburkolás, térrendezés (Béla tér), a városon keresztülfolyó Séd-patak mederrendezése, illetve vízmű, vágóhíd, jéggyár és hűtőház építése, villamosmü és a villamoshálózat korszerűsítése. A város e jelentős és fontos beruházások, valamint a további építkezések - mint pl. a pénzügyi palota (később MNB fióképület) vagy a kislakások - pénzügyi- és hitelvonzatai következtében a világgazdásági válság kezdetére, 1929-re válsághelyzetbe került. A csődhelyzet elkerüléséhez a központi 151 Ez egyúttal igen erőteljes ellenérzéseket szült a város gazdaközönségének körében. Ez kiderül többek közt Ferger István és társai 1932. május 28-án kelezett fellebbezéséből, amelyben Szekszárd megyei j. város Csörgető eladásról szóló 6402/1932. (képvt. jkv. 1932/90. sz. kgysz.). határozatát fellebbezték meg. TMÖL, Alispáni i. 6633/1937. 152 Uo. 153 TMÖL, Alispáni i. 7229/1926. 154 Vendel István gyakorlatilag már 1919 szeptemberétől - polgármester helyettesítőjeként, főjegyzőként, majd polgármesterhelyettesként - vezette a várost, de a polgármesteri széket csak 1921. december 22-én foglalta el. Polgármesteri tisztségét 1944. augusztusáig töltöttbe. GAÁL (1996), 11-12, 22.; SOLYMÁR (1996), 129. 375