Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Csekő Ernő: A fürdőélet intézményesülése Szekszárdon a II. világháborúig

tekintve borbély és seborvos volt, a fürdő a korabeli személyi elvárásoknak bőven megfelelt. Ha csak arra gondolunk, hogy ekkoriban az ország gyógy- és fürdőhelyeinek jelentős részén fürdőorvos helyett borbélyok, felcserek, seborvosok látták el az egészségügyi felügyeletet, akkor mindez egy kisvárosi gőzfürdő esetében egyértelműen pozitív helyzetként értékelhető. 1. városháza (1846) 6. kis vármegyeháza 2. vármegyeháza (1828-1832) 7. r.k. elemi iskola 3. r.k. plébániatemplom (1805) 8. selyemgyár 4. uradalmi vendéglő 9. Schubert-féle gőzfürdő (1854 k.) 5. Augusz-ház 2. kép: Szekszárd központi része 1860-ban. (Zárójelben az épületek építési évszáma.) Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a gőzfürdő kezdeti fellendülése, a létrejöttét előhívó igény, a tetszetős külső és a megfelelő személyi feltételek megléte ellenére miért nem bizonyult hosszabb távúnak? A válasz alighanem két tényezőben nyeri el magyarázatát. Egyrészt a 1870-es évek során meghalt Schubert János, így a fürdőt az özvegye vitte tovább. S bár fiúk, János szintén sebészorvos volt, ám mint a helyi közkórház alorvosa, nyilván nem pótolhatta az életét a fürdőnek szentelő édesapját.

15 Talán ennél is nagyobb szerepet tulajdoníthatunk a fürdő forgalmának idővel bekövetkező visszaesésében annak, hogy a kezdeti nagyobb látogatottsággal, majd az idő előrehaladásával párhuzamosan növekvő igényekkel nem tudott huzamosabban lépést tartani a mindössze egy hagyományos kút által ellátott intézmény. Az 1870-es években 60 akó/nap - közel 35 hektoliter mennyiségű - víz kapacitású fürdő egyre kevésbé felelt meg az egyre több helyre eljutó, így már bőséges összehasonlítási alappal rendelkező, felüdülésre vágyó szekszárdi polgároknak. Az elégedetlenség idővel a helyi nyilvánosságban tört utat magának, nem öregbítve a fürdő hírét. A helyi lap 1876. júliusában egy csalódott vendég és a tulajdonosnő közti éles hangú szóváltás színterévé vált: „A szegzárdi gőzfürdő nevezetes arról, hogy hol gőz, hol víz nincsen. Képzeljünk el gőzfürdőt gőz, vagy víz vö. KOSA 1999, 26-27. Az ifjabb Schubert János 1871-1898 között volt a szekszárdi Ferenc kórház alorvosa. TANÁRKY 1907, 9. 354