Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

V. Kápolnás Mária: Károk és haszonvételek. Érvek, ellenérvek és az ármentesítés valósága Bátán a 18–19. században

Templomok, Oskola Házak, Mészárszék, Szék, és Város Házai is, mind azon kérdéses veszedelembe forognának, a mellyeknek is felállittások, nékünk, amúgyis már a Duna által okozott gyakori építések miatt eléggé kigyengülteknek oly felettébb tetemes költségeket, és kézi munkákat okoztattnnának, hogy azokat semmiképpen és meg nem birhattvánn, többé lábra nem álhaltnánk Mely alázatos esedezésünk után mély Tisztelettel maradvánn, vagyunk. A Tekéntetes Nemes Vármegyének Báttánn Junius 1

7

e

" 826. Alázatos fóhajtó szolgái Máté László Város Birája Agotta Josefs több N. N. Tanátsa Osváth János m. Hites Jegyző által" 1828. szeptemberében még mindig nem építették a sarkantyút, mert más munkák voltak a megyében, de folyamatosan figyelemmel kísérték a gátakat. 1828. augusztus 13-14.-én Tolna, Bács, Baranya megye küldöttei ismét bejárták a helyszínt, ahol a következőket állapították meg: „1/ A Bcitai szigetben vezetett csatorna alsó része 16 és 22 ölre rúg szélességre, és 3 és fél öl mélységű vízzel a felső része pedig, azon helytől fogva, ahol ezen csatorna a baracskai Dunába beszakadozva vagyon. 12 és 14 ölnyire szélesítve és 2 fél öl mélységű vízzel, a kanál pedig, ahol a Dunától a Gyűrűsháji általvágás irányába kiszakad, három két extra öl mély sebes vízzel folyik és napról napra úgy, hogy már terhes hajók is ezen vontattanak gyarapodni tapasztalta. Ott azonban, ahol ez a csatorna a baracskai Dunát eléri, Baranya és Báts megye kiküldöttei aggódtak, hogy a csatornának a baracskai Dunával való találkozásánál a Duna vagy egyik, vagy másik részre vezettetik. Becsatolják az 1817. 1820-as számításokat, hogy nem így lesz, és nem is tapasztalták ezt az ásatás óta. 2/ Bár a csatorna gyarapodott, mind mélységben, mind szélességben bővíteni kívánja a bátaszéki uradalom. Ugyanis a Gyűrűrháji csatornán kiömlő víz elkerüli a bátai csatorna torkolatát, pusztít a szigeten, ezért a bátai csatorna nyugati részén egy szárnyat építenek, amely vissza fogja terelni a vizet a csatornába. Ehhez a fákat a Gyűrűsháji erdőkből vegyenek. Uradalmi tiszt és felvigyázó mellett gyűjtsék a rőzsét. A szárnyat kijelölték, a hajómérnökkel kitűzték, hetenként négyszáz munkás kell. A Gyűrűsháji átvágás száz öl széles, négy fél öl mély, a célnak tökéletesen megfelel. Pandúr-sziget körül kettő és három öl (...) Sarkantyú: 15 öl magas, 4 öl széles, 1 öl hosszúságú és 1 láb vastagságú rőzse kéve 13.000 darab, 26.000 darab karó. A part borítására 10.000 kéve rőzse, 20.000 karó. Száz ember partborítással együtt kétszáz ember megfér a munkán. " A partok erősítésére a rozséból és földből készített védelem kevésnek bizonyult, ezért sarkantyút is készítettek, jórészt a bátaiak munkájával, amit a dologidő sokszor hátráltatott. A 15 öl magas, 4 öl széles sarkantyúhoz egy öl hosszúságú és egy láb vastagságú rözsekévéből 13000 darabra és 26000 karóra volt szükség. A part borításához 10000 kéve rőzsét és 20000 karót használtak fel, 100 ember végezte el a feladatot. A gyűrűsháji csatornából kiömlő víz továbbra is elkerülte a bátai csatorna torkolatát, pusztított a szigeten, ezért a csatorna nyugati részén egy szárnyat építettek, hogy visszaterelje a vizet a kijelölt helyére, amihez heti négyszáz ember munkaerejére volt szükség.

39 A következő évben emelni kellett a sarkantyúkat, mert lerokkantak és áradáskor átfolyt rajtuk a víz. A csatorna sarka még mindig nem bizonyult elég szélesnek, további ásáshoz 200 ember munkájára volt szükség. Az árvizek nem kímélték a gátakat sem. 1830 tavaszán az alsó csatorna bal partján a töltés csaknem teljesen eltűnt a vízben, jobb partján és a felső csatorna mellett is kevés látszott ki belőle, ugyanakkor az árvíz jótékonyan szélesítette és mélyítette a csatornákat. Korábban a Baracskai Dunába egy merítő Közgy. 4:151/1828. Közgy. 4:151/1828. TMLKözgy.i.4:151/1828. TML Közgy. i. 4:26/1832. Szükséges munkák: 1829. ac. 11. Podolay János. 5/ A bátai sarkantyúkat emelni kell, mert annyira lerokkantak, hogy áradáskor a víz átcsúszik rajtuk. 6/ A bátai csatorna sarkát szükséges megásatni, hogy a víz belekapjon, kétszáz ember egy hét alatt kész lehet vele. Télen, mikor nincs munka, a saját határukban végezzék el. 335