Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Balázs Kovács Sándor: Az idősek helyzete a sárközi nagycsaládban a 19–20. században

nem lakhatnék az én János fiammal azon esetben szakasítodjon nékie ki a Pusztai szökkönek felső részéből három paszta, az ő tartására, mint tulajdon szerzeményemből, de azon három paszta is halála után feleségemnek, akárkinél légyen lakása vagy megtakarítása János fiamra vissza száljon örökösen..." Öreg Balázs István kikötése: „ Második feleségemmel 30 esztendőket el töltvén ha nékie tettzeni fog: István fiam az velle lakni meg szenvedni életének végéig tartozik: melegítővel táplálni és gondját viselni köteles lészen: az kívül feleségem élelmére azt a fundust rendelem, hogy az Józan Hegyi szöllöm két darabokból alván, a mellyik darab magának fog tettzeni, azt halálom után válassza el magának és életének végéig bírja...Ami tartásunkra mint egy külön kenyéren voltunk István fiam a földekből minden esztendőben tartozott 6 kila búzát adni. Halálom után tehát feleségem élelmére 3 kilát minden esztendőben adni köteleztetik. "' A szülőtisztelet fontos követelménye volt a sárközi erkölcsi értékrendnek. Megnyilvánult a tisztelet az érintkezés minden területén mind megszólításban, mind az engedelmességben. A szülőtisztelethez tartozott, hogy az idős szülőt becsülettel el kellett tartani, betegségében ápolni kellett, végül tisztességgel eltemetni. Elítélték, ha az elerőtlenedett szülőt fiai „kezdték sömmibe venni". Ezt a tiszteletet akkor is elvárta a falu, ha a szülők nem érdemelték azt meg. A szülőtisztelet normájának megtartása nagy erőfeszítéseket tettek mind, az egyházi és világi fórumok. A református egyházak presbitériumai is gyakran feddik a szülőket méltó tiszteletben nem tartó ifjakat. " Különösen az özvegyen maradt anyák szorulnak védelemre. A családfő hibájának tudják be, ha gyermekeinél nem tud érvényt szerezni az anyát meg illető tiszteletnek. A szülőtisztelet alapja korábban a vagyon volt. De éppen a vagyon lehetett az ami megronthatta a szülő és a gyermekek kapcsolatát: ha az egyik gyermek többet vagy jobb minőségű vagyontárgyakat kapott felkelthette a másik örökös vagy örökösök irigységét. Tóth Mihály nyéki lakos panasza: szülei több ízben bevádolták őt, hogy nem gondoskodik róluk. „ Oka annak, hogy én édes szüléimmel kellemetlenségben jöttem nem más tudni illik mint az mikép egy leány testvérem van, ki nem vévén figyelemben szegény sorsunkat - a legelső gazdák leányaival kíván ruházatban versenyezni, ennél fogva azon napszámokat, mellyeket keres az általam eszközölt ház tartási kölcségekkel közzé nem teszi, hanem magának külön elrakván egy részt ez által nehezíti a ház fenntartás köleségét, más részt ezen keresménye elég nem lévén ruházatára, azt kívánná mikép én azon öszvegen túl, mit kézi munkáim keresményéből ruházatára adok — még minden szerzett marháim eladását eszközölném s abból őt kívánata szerént úri módon ruháznám. " A szüleit meg nem becsülő gyermekek szigorú büntetésben részesültek, az apa akár a házától is elküldhette engedetlen fiát. A decsi öreg Bálint János több ízben volt kénytelen panaszt tenni fia ellen, aki miatt „csendes jó életet nem élhet háza népe. Ítéltetett, hogy a fiú atya ellen nem törvénykezhetvén az attya 51 Ör. Könczöl István 1824. dec. 26. 52 Ör. Balázs István 1804. ápr. 16. - Szili István pilisi lakos még életében felosztotta egyenlően birtokát fiai között. Magának hagyott a 11 lóból: egy öreg kancát, egy esztendős nyírót és szopós csikaját. A négy fejőstehénből hagyott kettőt, a szopós borjakkal együtt. Tartására a fiúk kötelesek adni fejenként: 3 pozsonyi mérő kétszeres búzát, 10 akó bort és egy-egy fertály pálinkát, összesen fél akót. - TMÖL. Úrbéri iratok 60. doboz - Sárpilis 1834. szept. 6. - „ Én amelly fekvő jószágokat özvegy anyai tartásomra magam részére megtartottam, úgy mint a tanyán alól 3 ember kapás szőllőt, ismét egy darab váltás földet, ezen kívül a Berek végibe két helyen egy egy ember kaszálló rétet, a Lankó közben lévő szállás hellyel, és a Kerekedfői szállási szénás kerttel együtt, mint édes atyámról successive reám maradott, s szabad dispositiomtól függő jószágomat holtom után hagyom és testálom az engemet eddig is 24 esztendei özvegységemtől fogva megbetsülő, s fiúi tiszteletben tartó s most is hűséges gondomat viselt fiamnak Kardos Mihálynak... "- Özv. Kardos Mihályné Benedek Éva 1808. márc. 30. - „Velem megöregedett, s gazdaságomba közszerző feleségem, Szél Évának, házamba holtig való lakás és tartása légyen, vőm Könczöl József által, s ennek tekintetéből tanyai szőllőmet egyenesen nevezett feleségemnek rendelem, oly formán, hogy ha nevezett vőm által tisztességesen eltartatik s eltakarittatik örökösen övé légyen présházammal együtt. " - Kara István 1847. okt. 28. 53 BALÁZS KOVÁCS 1994, 65-74. „ ...midőn másodszor Drubits Jánoshoz férhez menvén azon czélból, hogy azon kevés vagyonom is el ne pusztulna, amellyel első férjem halála után bírtam és tőle maradott János fijamnak is felnevelése korába része légyen benne fele vagyont menten és részére hagyván, de mivel ő ezzel megelégedni, sőt velem érette ti. az egész vagyonért tzivakodni és perlekedni kezdett. " Az úriszék döntése szerint az anya a fele vagyonról rendelkezhet. - Drubits Jánosné Bogár Zsuzsanna 1829. márc. 21. - K. Asztalos Mihály ifjú szerint a viszálykodás onnan származik, hogy bár őt apja úgy hívta haza házához ezelőtt két évvel, amint „katona fia Sándor megjött szabadságra viszály támadt köztük, hogy ifjú Asztalos Mihály miért nem eszközölte, hogy Sándor testvére a katonaságtól megszabaduljon, mihez, pénz kellett volna. - Továbbá, hogy ifjú Asztalos Mihály felesége Dávid Éva szőlőbeli, apai örökségéböli jövedelméből, magának vásárlóit, mire szüksége volt, - ez. költötte fel az öregekben a fiatalok iránti gyűlölséget, gyanakodást. A most várandós állapotban lévő menyét, az öreg házi gazda, horitalosan jővén haza a szöllőhegyről, kiszórta, tettleges bántalmazást követett el. " - TMÖL. A szekszárdi járás főszolgabírójának iratai 497/1868. 55 TMÖL. A szekszárdi járás főszolgabírójának iratai 2203/1864. 315