Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Lovas Csilla: A Garay-kultusz

fülkében négy zöld kölelű könyv van, mellyek az elhunyt költő munkáit ábrázolják Hátul születésének és halálának éve, napja. " A síremlék felállításával lezárult a kultusz első szakasza. 5. kép: Garay János sírja a Kerepesi-úti temetőben. A Vasárnapi újság metszete 1855. aug. 29. Szobrot a költőnek! - a Garay-szobor megvalósításának negyven éve A Garay kultuszt a költő testvére, a szintén írói babérokra áhítozó Garay Alajos is igyekezett fenntartani, 1856-ban megírja édesanyjuknak, Garay-Walter Zsuzsannának életrajzát az István bácsi naptára pályázatára, mellyel elnyeri a kitűzött pályadíjat. A jó testvér és szerető fiú, azonban nem magának kéri a díjat, hanem édesanyjának aranymennyegzői koszorúra. „A pályadíj becsét meghaladó nemes ércből oly babérkoszorút remekeltünk, melynek mindegyik levelén annyira szeretett és büszkén magáénak vallott János költő fia egyegy művének czíme leend bevésve " írta Majer István 1857 évi naptárában és Garay édesanyja portréja mellett a koszorú képét és feliratait is közölte.

46 Ezzel a gesztussal mintegy kipótolva azt az elismerést, melyet a korán elhunyt költő nem kaphatott meg. Valószínűleg ennek a nemes gesztusnak is szerepe lehetett abban, hogy ugyan ekkor Szekszárdon már felmerült a Garay-szobor felállításának gondolta. 1857. augusztus 27-én Garay-hangversenyt tartottak, melynek bevételét a Garay szobor javára a kaszinó pénztárában helyeztek el.

47 Az első hangversenyt 1860 januárjában követte az újabb. Az tényleges szervezés 1860 júliusában, Bartal György alispán javaslatára kezdődött meg. A szekszárdi kaszinó felvállalta, hogy aláírási ívet bocsát ki és bálokat rendez. Bartal a Garay szobor ügyében mondott lelkesítő beszédet a Tolnamegyei Gazdasági Egyletben és 1861. november 3án a lemondott vármegyei tisztikar búcsúlakomáján. Hogy mennyire jellemezte a Garay-tisztelet a közhangulatot, illusztrálja az, hogy amikor Stann Jakab vállalkozó májusban megnyitotta a Szekszárd közeli fürdőjét a Csörge-tónál, hirdetésében mottóul Garay ide vonatkozó elbeszélő költeményét és a tó nevének Garay által megírt magyarázatát is idézte.

48 45 Vasárnapi Újság 1855. aug. 29. 268-269. 46 MAJER 1856. 100-105. 47 BODNÁR 1898. 119. 48 Stann Jakab: A Csörgctő-fürdő megnyitása Szegzárdon, 1860. május 25. (plakát) 30