Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Lovas Csilla: A Garay-kultusz

megrendíti az egész országot. Az egyetemi ifjúság és szokatlanul nagy számú gyászoló kíséri keresztül a városon utolsó útjára a Kerepesi temetőbe. Garay temetése 1853-ban azonban még nem változott, változhatott az önkényuralom elleni tüntetéssé, mint két évvel később Vörösmarty búcsúztatása. Közel fél évszázad elteltével, 1898-ban, a negyven éves vajúdás után elkészülő szekszárdi Garay-szobor leleplezésekor az emlékezők visszatekintve, már szinte érthetetlennek nevezik költészete óriási népszerűségét a maga korában, és azt a nagy hatást, melyet hazafias költeménye a Kont az abszolutizmus idején gyakorolt az ifjúságra. A részvét gyöngyei^ - Garay-kultusz az 1850-es éveken Garay János ünneplése Szekszárdon az 1846-os szüreti látogatásával kezdődött. A szekszárdiak üdvözlőbeszéddel és éji zenével köszöntötték a jeles vendéget. A polgári lövésztársaság pedig dísztagjai sorába választotta. Garay látogatása után két héttel Szekszárd már Liszt Ferencet éltette, aki Augusz báró meghívására érkezett a városba. Liszt Ferenc ez idő alatt komponált először magyar szövegre zenét. Garay: A patakhoz című költeményét zenésítette meg. A verset bizonyára Liszt szekszárdi vendéglátója, Augusz báró javasolta, aki már indulásakor támogatója volt a költőnek. Garay János országos kultusza azonban nem valamely jubileumának fényes ünneplésével kezdődött, mint ezt korbeli népszerűsége indokolta volna, hanem a szabadságharc bukása után, az egyetemi tanári állásától megfosztott, beteg és teljes nyomorba süllyedt költő megsegítésére indított mozgalommal. Garay állapotának leírását Nagy Ignácznak Toldy Ferenchez, a Kisfaludy Társaság igazgatójához intézett leveléből ismerjük: „Garay János leírhatatlan nyomorral küzd. Betegen, pénz, fa, élelem, minden nélkül! Kész munkája elég van és éheznie kell! Nem lehetne-e rajta a Kisfaludy Társaság pénztárából segíteni. Például előlegezésképen gyönyörű Sz. László-jára? Az Istenért tegyünk valamit Garaynkért, de tetemest és tüstént. Úgy hiszem, ily kétségbeejtő esetben minden felelősséget elvállalhatunk a Társaság előtt. " Toldy megpróbált segíteni, aláírási ívet nyitott, melyben felszólította az irodalom barátait, hogy tegyék lehetővé a Szent László megvételét és az összegyűlt 50 frtot, már november 27-én elküldte Garaynak. Ezzel párhuzamosan 1849 novemberében a Hölgyfutárban Szilágyi Sándor: Levelek egy pesti hölgyhez című rovatában a Garay nevének említése nélkül, csak művei megnevezésével, leírta annak betegségét és nyomorát és felszólította olvasóit a költő megsegítésére. Kifejtette nem a holtnak kell emlékművet állítani, hanem az élőt támogatni. Shakespeare példájára hivatkozott, kinek „nyomorát mint enyhíthette volna a számára holta után emelt egyetlen emlék jövedelme" A felhívás hatott, mert a következő számban, már egy Garay számára adakozó hölgyről írt rövid híreiben a lap, amely ezek után is folyamatosan napirenden tartotta Garay ügyét. Pályatársai verseket intéznek hozzá. Kudelka: Garayhoz című verse alkalmat szolgáltatott a szerkesztő megjegyzésére is: A költő állapotának javulásáról számolt be, melyben - mint írta - nagy szerepe van az iránta megmutatkozó, szeretnek és részvétnek. Garaynak jól esett a figyelem, mellyel barátai és tisztelői halmozták el, de a legnagyobb elismerést, felé irányuló szeretet és részvét kifejezését az az elképesztő adomány jelentette, melyet azt aradi vár politikai foglyai gyűjtöttek számára. Gyallay Gusztáv honvéd alezredes az újságokban olvasott a költő súlyos helyzetéről és aláírási ívet nyitott számára a foglyok között, akik ötvenketten napi 8 krajcár zsoldjukból 61 frt 2 kr adtak össze, melyet egy kiszabadult társukkal küldtek el Pestre.

8 Az aláírók között volt Asbóth Lajos ezredes, Bethlen Gergely ezredes, Teleki Domonkos, Teleki Sándor ezredes, Dessevfíy Lajos őrnagy, Perczel Antal őrnagy, Faustin Dobrzenszky a lengyel légió hadnagya, illetve egy a börtönben valószínűleg rokonát látogató őrnagy, Hankovits Károly is. A sajtó nyilvánossága biztosította, hogy Garay támogatása, a nemzeti érzés kifejezési lehetőségévé váljék. A Hölgyfutárban Nemzeti Színház hírei között olvashatjuk, hogy Garay János tiszteletére a színház hangversenyt szervez. „Meg vagyunk győződve, hogy a közönség ez úton is sietend szíves részvétét kitüntetni 3 A címet a Kunoss Endre által 1838-ban a Pest megyei árvízkárosultak megsegítésére kiadott kis kiadványtól kölcsönöztük. A kötet szerkesztője pedig Garay versének címét használta fel: A részvét gyöngye. 4 Lásd Ferenczy József megjegyzését Garay János: Szegzárdi bordal című versének keletkezéséről. GARAY 1886. II. kötet 463. 5 FERENCZY 1886. XLVII. 6 Hölgyfutár 1849. nov. 12. 6. sz. 7 Hölgyfutár 1849. nov. 11. 93. 8 A levél és az adakozók listája a WMMM Irodalmi gyűjteményében és a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltárában található. 24