Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
Miklós Zsuzsa: Murga – Sánc (Schanz)
A murgai, lapos, levél alakú nyílhegyhez hasonló példányok ismertek pl. Váchartyán - Várhegyről, Váralja - Várfőről. 25 A sarkantyú töredékek erősen hiányosak, de a meglevő részletek alapján megállapítható, hogy ívelt szárú, csillagos tarajú példányok voltak. Ilyen típus ismert pl. a kőszegi várból, ezt Holl Imre a XIII. század második felére keltezte. Hasonlóak a Váchartyán - Várhegyen előkerült sarkantyúk is. Az egyetlen megmunkált csonttárgy talán tűtartó lehetett. (F.2003.4.6. - 8. kép 11.) A kerámia - anyaga, díszítése és kidolgozása alapján - a 13. századra keltezhető. A hasonló korú, Tolna megyei várak közül Váralja - Várfőn fordulnak elő hasonló típusok. Ott azonban a redukált égetésű fazéktöredékek aránya lényegesen kisebb, mint Murgán. Váralján megtalálhatók a fehér csészék is, amelyeket Murgán mindössze egyetlen kis töredék képvisel. Tolna megyében (elsősorban a megye D-DNyi részén) a késő középkorban is megtalálható a kézi korong használata és a hullámvonalas/csigavonalas on díszítés, de akkor már más a soványító anyag (kavics helyett homok) és a peremforma is. írott források nem említik a várat. Közvetlen környékén - a többszörös terepbejárások ellenére - sem találtam hasonló korú településre utaló nyomokat. A helyi hagyomány szerint a régi templom a temető ENy-i szélén állt. A jelenleg is használt temető a falu K-i szélén, a Murgai víz D-i partján emelkedő dombon található (helyi neve Kirchberg). A helybeliek által jelzett területet jelenleg sok, a sírokról és környékükről kiszedett gaz fedi. Közelében, a síroknál egy-két középkori cserepet, habarcsot találtam. A templomtól Nyra, szántásban rézkori cserepeket gyűjtöttem. Ha valóban itt állt a középkori templom, akkor a falu a templom alatti lejtőn lehetett, de ez most bozótos erdő, megfigyelésre alkalmatlan. 31 Ez a lelőhely a vártól légvonalban mintegy 1200 m-re helyezkedik el. Más, hasonló korú település - tudomásom szerint - nincs a közvetlen környéken. A legközelebbi - általam ismert - középkori falu Felsőnána - Ónána. Ez a vártól É-ra, légvonalban 2 km-re található. A Sánc tehát nagy valószínűséggel az Árpád-korban is Murga faluhoz kapcsolódott. Birtokosuk minden bizonnyal a Morgai (Murgai) család volt. A falu első - általam ismert - említése 1500-ból származik, ekkor possessio, a Morgai családé. 32 A család tagjai közül Morgai Marcel 1446-ban, 33 Morga-i Miklós tolnai alispán pedig 1525-ben tanúként szerepel. Utóbbi esetben Morga-i Mihály kérésére indítottak vizsgálatot. Azt csak feltételezhetjük, hogy a vár és a falu a XIII. században is ennek a családnak volt a birtoka. Erre vonatkozóan nincs semmi támpontunk. 24 MIKLÓS 1978, 103. 25 MIKLÓS 1998, 133-134. old., 12. kép 3-4. 26 HOLL 1992, 67. old., 72. kép 19. 27 MIKLÓS 1978, 103. old., 12. kép 8, 13. kép 28 Vö. MIKLÓS 1998, 131. old., 8-11. kép 29 Vö. MIKLÓS 1998, 132. old., 8. kép 2-3. 30 Ld. pl. Őcsény - Oltovány, Dombóvár - Szigeterdő leleteit (mindkettő a szerző ásatása, feldolgozásuk jelenleg is folyik). 31 Miklós Zsuzsa terepbejárása 2003. április 15. 32 CSÁNKI 1897,111.442. 33 SZAKÁLY 1998,213. 34 SZAKÁLY 1998, 210-211. - MOL Dl 89 220. és MOL Dl 89 219. 233
