Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)

Kovács Sándor Iván: Takács Mária: Illyés Gyula könyvtára, I–II.

A fordítások Illyés Nyitott ajtók című kötetében kapták meg végleges formájukat {Összegyűjtött versfordítások, I, 1978); a költő kommentált is fűzött hozzájuk: „Johann Wolfgang Goethe (1749-1832) a német irodalom legnagyobb alakja, az emberiség egyik legegyetemesebb szelleme: Über allen Gipfeln című szösszenetnyi remekmüvének tolmácsolása körül emlékezetes fordításverseny indult a húszas évek elején a Nyugatban: ebbe neveztem be én is - huszadikul? harmincadikul?- 1968. november 2-i próbálkozásommal." „Johann Christian Friedrich Hölderlin (1770-1843) Goethe és Schiller mellett a klasszika korának harmadik nagy lírikusa, szépségittas lélek, a romantikusok előfutára. Homályban és alantas sorban élt, amit egyre jobban elhatalmasodó idegbaja is súlyosbított: Schiller támogatta, Goethe elnézett felette, s 1807-től kezdve, amikor elméje teljesen elborult, haláláig egy derék asztalosmester kegyelemkenyerén tengődött. A német irodalomnak két hatalmas kis verse van; Goethe remeke, az Über allen Gipfeln és Hölderliné, a Hälfte des Lebens. E versnek hat közismert magyar fordítása van, s valamennyiben a »vadrózsa« szóval találkozunk, ősszel, amikor már régen nem nyit a vadrózsa, hanem terem. A fordítások másik vitatható megoldása - főként Kosztolányinál - a »Fahnen« értelmezése. Egy ízben, Lukács György, Déry Tibor, Bernáth Aurél társaságában ülve, valóságos kis szimpozion kerekedett a vers értelmezése körül: ez az eszmecsere indított arra, hogy - hetedikül - én is lefordítsam ezt a híres verset." Elmondhatatlan, mennyi kincs van és lehet még az Illyés-könyvtár köteteiben! Takács Máriának köszönhetjük, hogy meríthettünk a szakszerűen kommentált gazdag kínálatból. V 17