Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
K. Zoffmann Zsuzsanna: A Lengyeli kultúra Mórágy B. 1. temetkezési csoportjának embertani ismertetése
A történeti korok paleopatológiai vizsgálatai során gyakran észlelt csonttörések , a mórágyi sorozatban egyetlen alkalommal sem voltak megfigyelhetőek, s talán csak a 31. sírban eltemetett nő koponyáján látható elváltozás származhat fiatal korban elszenvedett ütéstől . Ugyancsak egyetlen esetben sem lehetett regisztrálni a vizsgálatra alkalmas 31 koponya közül a cribra orbitalia előfordulását sem, holott más őskori sorozat esetében ennek előfordulási aránya meglehetősen magas. A nem megfelelő gyermekkori táplálkozással összefüggő betegség (vashiány=vérszegénység Manchester ) az őskori Kárpát-medence keleti térfelén is gyakori (neolitikum: 15,4 % , HrtkovciGomolava, Vinca kultúra: 7,1 % 9 , bronzkor: 15,0 % 40 , Tiszavalk-Tetes, rézkor: 0,56 % 41 ), s ez a tény, a patológia szemszögéből mutat rá a táplálkozási szokások = életmódbeli különbség terén fellépő eltérésre az Alföld és a Dunántúl között. Az izületek megbetegedése, az arthrosis deformans már jelen van a mórágyi sorozatban is; nyomait a megfigyelésre alkalmas 36 eset közül 2 férfi és 4 nő csontjain lehetett regisztrálni. A betegség neolitikumbeli aránylag alacsony előfordulási aránya bizonyos adatok szerint " az akkori kedvezőbb klimatikus körülményeknek lenne az eredménye, mindenesetre a mórágyi értékek jóval az ugyancsak neolitikus Vinca kultúrabeli Gomolava temető értékei alatt maradnak (8b táblázat). A mórágyi sorozatban leggyakrabban a spondylosis et spondylarthrosis okozta elváltozások fordultak elő. A megfigyelésre többé-kevésbé alkalmas leletek közül összesen 13 egyén (6 férfi és 7 nő) gerincoszlopán hagyott e betegség maradandó nyomokat, túlnyomórészt a gerinc ágyéki szakaszán, ami megfelel a más sorozatoknál tapasztaltaknak (8c táblázat). A betegség különböző arányú előfordulását a gerincoszlop különböző szakaszain az eltérő erősségű igénybevétel okozhatta 43 . A mórágyi vizsgálati anyagban előforduló synostosis praecox esetek mellett, a kóros elváltozások körébe tartoznak még a fogazati megbetegedések is (9a tábláz.at), melyek közül a mórágyi sorozattal kapcsolatban a cariest kell megemlíteni. Néhány más sorozattal való összehasonlítás nyomán úgy tűnik, hogy a mórágyi közösségben a fogszuvasodás kisebb arányban jelentkezett (9b táblázat). Feltűnően sok ezzel szemben a mórágyi sorozatban az intra vitám kihullott fog , és a részben, vagy teljesen atrophizálódott fogágy ( parodontium ), ami egyrészt aggkori jelenség, de másrészt fogágy-megbetegedésekkel, parodontopathiával összefüggésben is kialakulhatott. A 9c táblázat a mórágyi intra vitám kihullott fogak és caries-esetek százalékos megoszlását ismerteti a leletek korcsoportok szerinti megoszlásában. A még életben kihullott fogak igen magas aránya miatt a Stloukal formulája szerint számított cariesintenzitás Mórágyon jóval magasabb mint az összehasonlításba bevont más őskori sorozatnál (9d táblázat). Feltűnő ugyanakkor, hogy a mórágyi állkapcsokon gyulladásos folyamatok, sipolyok nyomai nem voltak megfigyelhetőek. Az intra vitám fogvesztés terén máshol tapasztalható nemek közti különbségek vizsgálatára a mórágyi sorozat, aránytalan nemi megoszlása miatt, nem nyújtott lehetőséget. IV. Morfológiai és metrikus jellemzők A morfológiai és metrikus jellegek egyrészt az egyedi esetek típusainak meghatározását segítik elő, másrészt alapot képeznek a teljes sorozat, pontosabban az általa képviselt népcsoport tipológiai, taxonómiai összképének kialakítása során. Az első csoportot képező leíró jellegek a mindenkori szubjektivitás által befolyásolva, nehezen szolgálják eredeti céljukat, az egyes populációk egymással való összehasonlítását. Különösen vonatkozik ez a kontinuus jellegek kifejezettsegi fokának megállapítására; a leletek leírásának ezen pontján érvényesülhet ugyanis leginkább az egyes szerzők saját megfigyeléseiken belül is kikerülhetetlen ingadozása. Ezen okból kifolyólag ezúttal csak az alábbi két megfigyelés kerül megemlítésre: 37 MANCHESTER 1983. 38 FARKAS - MARCSIK 1975. 39 ZOFFMANN 1986-87. 40 FARKAS - MARCSIK 1975. 41 ZOFFMANN 1986. 42 BACH - JUCHERT - KÄMPF 1978. 43 BACH 1978, BACH - JUCHERT - KÄMPF 1978. 44 STLOUKAL 1963. 45 MANCHESTER 1983. 143
