Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 26. (Szekszárd, 2004)
K. Zoffmann Zsuzsanna: A Lengyeli kultúra Mórágy B. 1. temetkezési csoportjának embertani ismertetése
A 3c táblázat különböző neolitikus, réz- és bronzkori sorozat d x-értékeit, azaz a meghaltak százalékos megoszlását hasonlítja össze, együttesen a két nemre vonatkozóan. Ezek szerint a mórágyi felnőtt populációban a halandóság a legalacsonyabb (a senilis korcsoportot nem számítva) a 20-29 évesek, legmagasabb pedig a 40-49 évesek körében volt, ami nemigen egyezik az összehasonlításban szereplő többi sorozat értékeivel, melyeknél a legalacsonyabb halandóság általában a juvenilis korcsoportúaknái, a legmagasabb pedig az aduitus korcsoportnál jelentkezik. Egyedül a rézkori Alsónémedi sorozatnál tapasztalható hasonlóan magas maturus-kori halandóság, s így elképzelhető, hogy az eltérést a különböző életkor-meghatározási módszerek alkalmazása okozza. 11.4. Fél fiak - nők aránya Míg a halandósági tábla adatai a fentiekben a mórágyi populáció mindkét nemére együttesen vonatkoztak, visszatérve a 2a táblázatra, amely a felnőtt halottak nemek szerinti megoszlását is tartalmazza, egy másik olyan jelenség válik szembetűnővé, amely döntően eltér a várt és eddig az őskorban általánosan - még a töredéksorozatok esetében is - tapasztaltaktól. A mórágyi temetőben eltemetett, pontosabban ismertté vált férfi és női halottak aránya ugyanis mindenképpen ellentmond a várható aránynak. A régészeti irodalomban az egyes temetőkbeii férfi-nő aránnyal kapcsolatban igen gyakran idézik, az e kérdésnek külön tanulmányt szentelő Häusler 18 megállapításait az általa kimutatott egyértelmű férfitöbbletről. Habár Häusler nagyszámú őskori temetőt vizsgált csaknem valamennyi ismert régészeti kultúra területéről, mivel adatai zöme régészeti megfigyelésekre épülő nem-meghatározásokon alapulnak , munkája, illetve annak eredményei embertani szempontból nem használhatóak, s régészetileg is csak feltételesen alkalmazhatóak. Néhány embertanilag is feldolgozott őskori temető sorozatának férfi-nő aránya, pontosabban sexratióját a 4.táblázat ismerteti. A sexualizáltsági ratio értéke 100,0 körül a férfiak és nők egyenlő előfordulását, ennél nagyobb érték esetében a férfiak, míg ennél kisebb érték esetében a nők túlsúlyát mutatja egy-egy sorozaton belül. Ennek alapján a Mórágyon jelentkező jelentős férfihiányhoz a példaként felsoroltak közül még legközelebb a Çatal höyüki érték áll, e sorozat azonban nem egy zárt közösséget reprezentál . A mórágyi felnőtt halottak aránytalan nem-megoszlására többféle magyarázat is kínálkozik: 1. Az aránytalanság oka akár a nem-meghatározási módszer hibája is lehet, Mórágy B.l. esetében azonban a csontvázak nem-meghatározását serológiai úton is elvégezték" , bizonyos kontrollal tehát rendelkezünk. Habár az eredményekben eltérések mutatkoznak (és még jelentősebb eltérések vannak az életkormeghatározások terén - melyeknél viszont a „klasszikus" vizsgálati módszerek legalábbis a gyermekfelnőtt viszonylatban semmiképpen sem kérdőjelezhetőek meg!), jelen esetben csupán a nemek közti diszharmonikus arányt vizsgálva, le kell szegezni, hogy a serológiai eredmények is nőtöbbletet jeleznek 22 . - A „klasszikus" módszerrel"" a nem-meghatározások 21 jelleg alapján történtek (5. táblázat), melyek közül 11 jelleg a koponyán, 10 pedig a vázcsontokon került megfigyelésre. A módszer egyben a sexuális dimorfizmusra is fényt derít. A férfiak sexualizáltsági értékei (a csupán 2 jelleg alapján számított értékeket nem véve figyelembe) +1,67 és +0,09, míg a nőké -1,57 és -0,14 között mozognak, ami meglehetősen tág határokat jelent. A férfiak sexualizáltsági értékeinek átlaga +0,67, a nőké pedig -0,77, s ez nem túl erős, de kifejezett sexuális dimorfizmus mellett a férfiak mérsékelt masculinitására, illetve a nők mérsékelt feminizmusára utal. Az egyes jellegeket külön-külön vizsgálva, a különbségek a vártnak megfelelően elsősorban a medence + sacrum, illetve a mórágyi populáció körében jellemzően, a glabella-tájék és a clavicula robuszticitása terén mutatkoznak. Az adatok, a talajviszonyoknak köszönhetően általában jó megtartású mórágyi csontvázak esetében, biztonságos alapot nyújtottak a nem-meghatározás elvégzéséhez. 2.Az újszülött-csecsemő halottak hiányával kapcsolatosan már említésre került az erózió-földművelés pusztító hatásának lehetősége is. Habár az erózió hatásával mindenképpen számolnunk kell, nem tűnik 18 HÄUSLER 1966. 19 Vö. pl. a Lengyeli kultúrába tartozó zengővárkonyi temetőre vonatkozó adatokatHÄUSLER 1966. 20 ANGEL 1973. 21 LENGYEL 1986. 22 LENGYEL 1986. 23 ÉRY - KRALOVÁNSZKY - NEMESKÉRI 1963. 139
