Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Nagy István: A szatmári betlehemes játékok dramaturgiája
Az Avas tőszomszédságában, Kárpátalján ismerünk magyar Heródes-játékot is, (Gyertyánliget), de ilyent játszanak a Kányaházától alig 20 km-re levő pálosremetei rutének is. Ebben a játékban ötvöződik a hagyományos pásztorjáték és a Heródes-játék, sőt megjelenik az Ördög és a Zsidó is. A hagyományos három király (Gáspár, Menyhért, Baltazár) helyett Fehér, Zöld és Vörös király van. A játéknak van egy sajátos előadási módja is, amellyel csak itt találkoztam. Pravoszláv karácsonykor (jan.6) délután 5-kor (sötétedéskor) kezdik a falu végén, a legutolsó lányos háznál. 1999-ben négy csoport járta a falut, ezek mind itt gyülekeztek, s egymás után mentek be a házba. Míg az egyik csoport bent van a többiek kint várakoznak, illetve érdekes eset adódik a második csoporttól kezdve. Az első csoport királyai és Heródes még bent tartózkodnak a házban, közvetlenül a játék színhelyéül szolgáló szobában, mikor a következő csoport pásztorai elkezdik a játékukat, majd kb. az új játék felénél, amikor bejön az új Heródes, némán felállnak és visszavonulnak. Szaniszlón és Piskolton paradicsomjátékot, vagy Ádám-Éva játékot játszanak, a sorozás előtt álló fiatalok. A paradicsomjáték többszereplős dramatikus játék (Ádám, Éva, Isten, Ördög, Angyal), a bűnbeesés történetét és a paradicsomból való kiűzetését meséli el. Helyi sajátosságként a szaniszlói játékban megjelennek a csobánok is. A játék ismert a szakirodalom számára, hiszen 1911-ben dr. Sebestyén Gyula kezdeményezésére Budapesten az Uránia színházban felsőbányai magyar aranybányászok Ádám és Éva játékot mutattak be. 4 A szakirodalom szerint a Németországból Kapnikbányára, Erzsébetbányára, Felsőbányára betelepített aranybányászok hozhatták magukkal ezt a játékot majd fordítása elterjedt a vidéken. A játék során egy hordozható gömböt és egy feldíszített kis fenyőfát használnak. A gömb kb. 20-30 cm átmérőjű, belül üres, kartonból készült, fa vagy drót, merevítő bordákkal. A gömb kis rúdra van erősítve, ez fogantyúnak szolgál, majd egy talpban végződik, aminek segítségével az asztalra lehet helyezni. A gömb az Isten kezében a világmindenséget, a Feremtő birodalmát jelképezi. A fenyőfa egy nagyobb fenyőfának a hegye, csillogó papírral feldíszítve. Egy talpban végződik, hogy meg lehessen állítani. A fa jelentése itt nem egyértelmű, egy érdekes dologgal állunk szemben. A paraszti gondolkozásban és kivitelezésben az ítélet fája, a gyilkos almát termő fa megszelídül és átalakul almával díszített karácsonyfává. Feltételezhetően régebben nem is fenyőfával jártak, hanem csak egyszerűen almával feldíszített ággal. Ezt bizonyítja a zimandújfalui (Arad megye, Románia) betlehemes játék, ahol „tiltottjával" jártak, s a fa körül még egy kígyó is tekeredik. 6 Sajátos a vámfalui barlangjáték, mely a köszöntő játékokhoz tartozik. Csak lányok járnak, fehérbe öltözve, virágos koszorúval a fejükön, egy idősebb Öreg kíséretében, barlanggal a kezükben. A barlang fából készül, csillogó karácsonyi díszekkel kirakva, benne jászol, szalmával, s funkciója a betleheméhez hasonlít. Elképzelésük szerint a kis Jézus barlangban született és ők ezt hirdetik. A dolog érdekessége, hogy a vegyes lakosságú faluban a református magyaroknál is lányok járnak, tipikus pásztorjátékot játszanak, de betlehem helyett barlangot használnak. A sváboknál a betlehemes játékok a II. világháború után fokozatosan elmaradtak. Kisdengelegen a gyűjtés során csak egy hajdani játékot sikerült feleleveníteni, a régi szereplőkkel. így tudjuk, hogy egy tipikus pásztorjátékot játszottak, véleményem szerint egy magyar játéknak a sváb fordítását. A játék kétnyelvű volt, az összekötő szöveget vagy magyarul, vagy svábul mondták attól függően, hogy milyen házban játszották. Az énekek azonban különböztek. A játékuk semmi hasonlóságot nem mutat más tájegység német játékaival, hiszen a Felsővisói cipszerek Heródes-játékot játszottak 7 , a Folna-megyei németek egy köszöntő, bölcső játékot (Christkind). A cigányok általában magyar betlehemes játékot játszanak leegyszerűsített formában, céljuk elsősorban a pénzszerzés. Mezőteremen öltönyben járnak betlehemezni, gitárral és tangóharmonikával. Ismeretes, hogy néprajz tudományunk sokféleképpen csoportosítja a népszokásokat. így megkülönböztetünk olyan szokásokat amelyek az emberi élet fordulópontjaival foglalkoznak (születés, házasság, halál), míg egy másik csoportosítás a naptári ünnepek segítségével veszi számba a jeles ünnepeket (karácsony, farsang, húsvét). Mindkét csoportosításon belül érdekesek azok az előadások, amelyek dramatikus, színjátékszerű elemeket tartalmaznak (pl. házasság, temetési paródia, farsang). 4 SEBESTYÉN 1912,21-29. 5 MUÇLEA 1972,315-346. 6 NAGY 2001, 81. 7 Uo. 24. 84
