Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Forrai Ibolya: Csonácolás a bukovinai székelyeknél

állította össze a magyar betlehemes játék típusait. Az eredet kérdésében - a játék elemeit vizsgálva Solymossy Sándor, Sebestyén Gyula, Viski Károly, Kardos Tibor és Dömötör Tekla áttekintései igazítanak el

6

. A lejegyzések, közlések legnagyobb része azonban főként a szövegre koncentrál. A szokás több szempontú, teljesebb rögzítésében a fejlődés az 1940-es években indult meg, amikor többek között Volly István, Benedek András, Vargyas Lajos, Faragó József, Földes László folytattak intenzív kutatómunkát. Marót Károly, Dégh Linda, Ortutay Gyula

8 a pontosabb, szociológiai és lélektani szempontokat is figyelembe vevő lejegyzéseket sürgették. Sok szempontra kiterjedő útmutatót a betlehemes játékok gyűjtéséhez Ortutay Gyula készített.

9 A közelmúltban a magyarországi iskoladráma és iskolai színjátszás kutatása is jelentős eredményeket hozott felszínre, elsősorban a forráskiadások révén. A felsorolt munkák csak egy töredékét képezik a fontosabb hazai irodalomnak, jól érzékeltetik azonban a kutatás irányait. A gyűjtés és szövegközlés változatos menetét követően, a változó tudományos érdeklődésnek megfelelően filológiai, irodalomtörténeti, zenei, néprajzi szempontból vizsgálták a játékszövegeket. Eredetének, korának és elterjedésének bonyolult kérdései úgyszólván állandóan foglalkoztatták a kutatókat. A rendelkezésre álló gazdag anyag ellenére azonban a magyar betlehemes játékról máig nincs egy teljes áttekintést lehetővé tevő betlehemes korpusz. A bukovinai székelyek betlehemes játéka Benedek András már idézett tipológiája a bukovinai játékokat az erdélyi játéktípushoz sorolta, amelyek drámai szerkezetükkel tűnnek ki a dunántúli oratóriumszerű, s az alföldi tréfás, profán játékok sorából. A Magyar Népzene Tára cselekményük alapján (betlehemes játék, pásztorjárás, különleges típusok, pl. a bábtáncoltató betlehemezés) csoportosítva mutatja be a karácsonyi játékok táji típusait. Az erdélyi típusnál Betlehemi szolgálat és Szálláskereső betlehemes típust különböztet meg. Előbbi hosszabb lélegzetű, epikus elemekkel átszőtt, 12-20 szereplős misztériumjáték, amelynek elő- és utójátéka is van. A második csoport ennek egy szűkebb változata, amelyben jellegzetes cselekményrészlet Szent József és Mária szálláskeresése. Az elő- és utójáték helyett itt rövidebb-hosszabb prológus és epilógus szerepel. E csoportban találjuk a bukovinai játékot is. A játék szövege és drámai kompozíciója alapján Mayland Oszkár, majd Benedek András a bukovinai játék forrását Csíksomlyóhoz kötik. Feltételezésük szerint a szöveg már a határőrszervezés következtében megindult kivándorlás előtt ismert volt. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a 18. században Csíksomlyón és Kantán, a szegényebb rétegek gyermekeit befogadó ferences és minorita iskolákban gazdag iskolai színjátékhagyomány alakult ki. A ferencesek, minoriták az ún. népies iskolai színjátékok képviselői. Színjátékaik könnyen profanizálódnak, sok közöttük magyar nyelvű. Szlávik Ferenc a csíksomlyói iskoladrámákról írott tanulmányában szól az iskoladrámák előadásának gyakorlatáról is. Az iskolától függetlenedve kerülnek át az iskolai színjátékok a falusi közösségek gyakorlatába, a mű pedig a népi alkotás törvényszerűségének megfelelően változik, alakul a sorozatos megelevenítések, újraalkotások során. " A fennmaradt 3 kötetes kantai gyűjtemény alapján lemérhető, hogy a szerzői, rendezői, szereplői kéziratok vándoroltak a rend iskolái között, sőt egy-egy dráma szövege megjárja szinte egész Európát. Tehát nemcsak a különböző szerzetesrendek és felekezetek, hanem országok között is felfedezhető a szövegek cseréje, átvétele - minden közvetlen hatás nélkül. A kantai gyűjtemény egy karácsonyi misztériumot is tartalmaz: „Pro nativitate Domini" címmel. A szerző vagy másoló 1732 előtt jegyezhette le a latin nyelvű darabot, amelynek cselekménye, szerkezete a ma ismert játékokkal egyező, a szálláskeresés és a pásztorjáték jeleneteit foglalja magában. A forráskiadványnak köszönhetően fény derült arra is, hogy Deák Orbán, aki 1790-1807 között a bukovinai magyar falvakban, Istensegítsen és Hadikfalván lelkész, a kantai iskolában is 6 SOLYMOSSY 1911; SEBESTYÉN 1902; KARDOS 1941; KARDOS - DÖMÖTÖR 1960; VISKI 1935; DÖMÖTÖR 1936; 1957; 1964;1968;1972;1974. 7 VOLLY 1941; BENEDEK-VARGYAS 1943; BENEDEK 1943; FARAGÓ 1947; FÖLDES 1958. 8 MARÓT 1940; ORTUTAY 1936; 1937; DÉGH 1947. 9 ORTUTAY 1956. 10 VARGA 1967; STAUD 1982-1989; PINTÉR - KILIÁN (szerk.) 1989; KILIÁN 1992; SAVAI 1997. 11 KODÁLY 1953,411-421. 12 Vö. ALSZEGHY-SZLÁVIK 1913. 13 KILIÁN 1992. 48