Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Szőts Zoltán: Kistérségi adalékok egy kényszeremigrációs jelenség rajzához (A völgységi népességcsere 1944–1948)

Szőts Zoltán Kistérségi adalékok egy kény szermigrációs jelenség rajzához (A völgységi népességcsere 1944-1948.) „Túl a politikai-társadalmi változások felszínén, a társadalom mélyrétegeiben ott él az etnikai identitás, amely nem elhanyagolható erő a társadalom föltápászkodása, modernizálódása esetén. " - Fogalmazta meg a táji-történeti tagoltság politikatudományi megközelítésének gyakorlati jelentőségét A.Gergely András. Véleménye szerint csak alapos tájnéprajzi elemzésre és mentalitás-kutatásra épülő változásvizsgálat eredményezheti etnoregionális térképek megrajzolását. A társadalomföldrajz számára is a legfontosabb tájalakító tényező az ember. Tevékenységének intenzitását alapvetően megszabja a tájban, mint gazdasági térben való földrajzi eloszlása. Az évszázados folyamatokban kialakult helyzeteket rendkívül gyorsan átalakíthatják a migrációk. A 20. század közepének kényszervándorlásai hazánk és Európa népességének nagyméretű átrendeződésével jártak. 2 A Magyarországot is érintő népességmozgás viszonylatait és nagyságrendjét az 1. ábra tükrözi. A második világháborút követő népvándorlást sokáig a magyar történetírás tabu témaként kezelte, s csak az utolsó, másfél évtizedben tárta fel elemeit, a nagyhatalmi aspektusokat, a bibói „közép-európai kisnépek nacionalizmusának" vonzó és taszító hatásait-erőit. A szintézis igénye is megfogalmazódott Füzes Miklós és Tóth Ágnes munkáiban. 3 A kutatás eljutott abba a stádiumba, amikor a sokszor egyoldalú politikatörténeti megközelítés felcserélhetővé vált társadalomtörténeti - társadalomföldrajzi - társadalomlélektani vizsgálódásra is. Gondoljunk itt az Észak-Mecseki bányavidék komplex interdiszciplinális kutatásának eredményeire, vagy Andrásfalvy Bertalan néprajzi változás-vizsgálatára a baranyai Hegyhát esetében. Nem lenne teljes a felsorolás, ha mellőznénk Hoóz István és társai történeti-demográfiai módszertani munkásságát a baranyai nemzetiségek kutatásában. A levéltári források hézagossága, esetlegessége folytán felértékelődtek a visszaemlékezések, a szájhagyományok. Különösen a társadalom-tudományok profitálhatnak e forrástípusból, de termékenyítőleg hatott és adalékokkal szolgált a szépirodalom és szociográfia is. „A kistáj egybeesik egy-egy ember tényleges látókörével, bejárt, ismert szülőföldjével, melyhez érzelmileg és élményszerűen is kötődik. Ez elnagyoltan egy régi járás területével egyenlő, vagy annál kisebb." - Szűkíti le táji szintre a munkamegosztás néprajzi vizsgálatát Andrásfalvy Bertalan. 8 „A népességcsere hatásai a Völgység társadalmi-gazdasági aktivitásának térbeli rendjére a XX. század második felében ". kutatási témám egy olyan mikrovizsgálat, amely a helyi társadalom nemzetiségi-etnikai csoportjainak környezet-formáló tevékenységét kutatja, a Vidal De la Blanche-i életforma csoportoknak tekintve őket, hiszen a maguk szándéka szerint alakítják a természetet, s tevékenységük módját történelmi, vallási, kulturális és pszichológiai hagyományok határozzák meg. A Völgység természetföldrajzi elhatárolása szerint a Tolnai dombságnak a Mecsekre támaszkodó része. Északnyugaton a Kapós, északon az Alsóhidas völgye, keleten és délen a Völgységi-patak illetve a Habi csatorna határolja le. A történeti tájtudat ettől eltérően a Völgységi-patak vízgyűjtő területével fedi le nagyjából, ez nyugaton az ún. Víz-völgy, keleten a tálszerűvé szélesedő Bonyhádi medence. A 1 A. GERGELY 1997. 2 EKÉNÉ ZAMÁRDI 1997; DÖVÉNYI1997. 10. 3 FÜZES 1988; TÓTH 1993. 4 RUZSÁS 1972. 5 ANDRÁSFALVY 1976. 6 HOÓZ - KEPECS - KLINGER 1985. 7 A régióban és talán az országban is elsőként foglalkozott Komanovics József a problematikával. KOMANOVICS 1966 Könyvtárnyi irodalom született azóta, a szakmunkákon kívül itt a szépirodalom és szociográfiák legfontosabb típusait képviselő alkotásokat sorolom itt fel: ALBERT 1983; CSUPOR 1987; KALÁSZ 1986; THIERRY 1971. 8 ANDRÁSFALVY 1978. 9 VUICS 1993. 10 SOLYMÁR 1987. 351

Next

/
Thumbnails
Contents