Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Szilágyi Miklós: Kovách Aladár mint néprajzi gyűjtő

Ezt a véleményemet, - s előtted nyíltan megvallva meggyőződésemet úgy fejtem ki, hogy alapjában véve az egységből indulva ki, - ez az egység se nem germán, se nem szláv, se nem magyar, hanem a közös ősleltárból való. - Ezt a közös ősleltárból való egységet a magyar elem Ázsiából már magával hozta azért mert ennek szerkezetbeli, legszükségesebb, egyszerű alkatrészeit a maga magyar nyelvén meg tudja nevezni s azok a fogalom szavak magyar szavak. A különbség már most a magyar és német alaptipusok közt az, hogy mig az európai germán elem római hatás alatt , a szentgalleni kolostornak illetőleg ennek még egyszerűbb alaprajza, a kertész laknak mintájára ­mely tüzhelyes konyhából és fűthető szobából áll, - az ősleltárból való házból az előtérbe (a kertészlak konyhája) kivitte az ősi tűzhelyet s azt tisztán ételkészítésre használja, az ősi lakótérbe pedig a bizánti-római hypocanstumot - a kályhát alkalmazta mint egyszerű melegítő tűzhelyet s itt a melegedés és ételkészítés ősi közös szokása kétfelé vált - addig a magyar elem az Ázsiából hozott ősleltárbeli tűzhelyen mit sem változtatott, azt se ki nem helyezte és a házba helyette kályhát nem rakott, sem pedig kályhává nem változtatta s még egy tűzhelyet a konyhába be nem rakott. - Itt van, ebben rejlik a magyar tipus, melynek eredetisége az, hogy azt az egyetlen ős közös czellát, melyben a tűzhely van s annak egyszerű alkotórészeit magyar szókkal jelzi s az mai napig is ház és nem szoba. - Itt kötődik aztán össze a konyhabeli padka - mint a banyakemencze tüzpadjának elválaszthatatlan darabja az egyetlen tűzhely fogalmával. ­A többi járulékok aztán, melyek az egész házat alkotják és mutatják - da matzt kein Weinen, kein Kwikke kein Kwakke - szláv és európai germán eredetűek zamatos magyar átalakítással. ­Ugy sejtem, hogy valami kis igazságom van a dologban s ha ez a czikkem megjelenne és az illetékes körök részéről némi elismerésben részesülne itthon egy kis tekintélyt szerezne, meg nagy lelkesedést keltene a további szerényebb keretű munkára. ­A ti jóindulatotokat, valamint a többi illetékes egyénekét is mindenesetre kérem. ­Itt küldöm egyúttal a múzeum alapszabályait, melyből nyíltan kitetszik, hogy minden osztály részére őrnek kellene lenni, igy a néprajzi osztály részére is; múlt év elején Wosinsky azzal ütötte el a dolgot hogy fejtsek ki irodalmi munkásságot, hát hiszen azt már addig is megtettem, most már az idén a szaklapban is meg kezdtem. ­Mikor üdvözölhetlek Szekszárdon? Legszívélyesebb üdvözletem mellett maradok kitűnő tisztelettel igaz tisztelőd és barátod Kovách Aladár múzeumi titkár 5. Kovács Aladár útijelentése és elszámolása a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya által támogatott Észak-Tolna megyei gyűjtőútjáról - 1909 Tolnavármegye múzeuma. ­A m. nemz. múzeum néprajzi osztálya tekintetes Igazgatóságának Budapesten Tisztelettel jelentem, hogy a néprajzi adatok gyűjtése végett f. évi September hó 6án megkezdett utamat e hó 27 én egyelőre befejeztem; az ut eredményéről és szerzett tapasztalataimról a következőkben számolok be: ­1. Pálfa - A beltelkek beosztása sajátszerű; - általában tágasak és nagyok, egy vagy több oldalon házak köritik, - a hol pedig még építkezés nincs, - ott élő gyepű - lícium köríti a beltelkeket, melyek egy-egy dűlő 41 Néprajzi Múzeum Etimológia Adattára - Irattári anyag, 156/1909. ikt.sz. 33

Next

/
Thumbnails
Contents