Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Zentai Tünde: Tolna megyei épületek a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

A gangról nyíló pincében csántérfán négy kisebb hordó áll, házi használatra való borral: egy 50 literes fehérboros, egy 50 literes vörösboros és egy 60 literes csigeres, valamint egy 27 literes pálinkáshordó. Az udvar felőli falon lopótök függ. A lépcsővel szemközti sarokban foglal helyet a káposztás hordó (aminek a megszokott helye a pince-mellvéd mögött volt). A lépcsőn tárolták hűvösön az óriási lesütött húsos cserépfazekat és az ivóvizes korsót. A lépcsővel szemben lévő fülkében, a vakablakban 7-8 tejes fazékban aludt meg a tej. A pince végén lévő fülkében pincetokot, pintes és pálinkás üveget meg boroskancsót tartottak. - Bár a házi pince krumpli- és zöldségtároló is, ennek a funkciónak a múzeumi bemutatására csak egyszer-egyszer nyílik lehetőség. A tíz méter hosszú és hét méter széles letéglázott istálló hátsó hosszú oldalán húzódó fajászol mellett öt ló fért el. E jászol keleti végén, deszkapalánkkal elválasztva, keskenyebb és alacsonyabb csikójászol állt. Az udvar felől az ajtótól jobbra helyezkedett el a 4-5 állatnak való marhajászol. A lovak számára a falra szénatartó rácsokat szereltek. A bejárattól balra, az ablak és a kamrafal közti sarkot kitölti a deszka szénarekesz, amelybe a fészer és az istálló padlásán fölhalmozott szénát egy nyíláson át dobálták le. E szénatartó ajtófelőli oldalán egy polc van, oldalánál pedig a szolga egyszerű, pokrócos ágya áll. Az istálló ház felőli rövidebb falán hosszú fafogason tartották a lószerszámokat, köteleket, béklyót, csengőt stb. A fogas alatt támaszkodik oldalával a falnak a trágyahordó saroglya. A szemközti rövid falon is ajtó nyílik, ezen át hányták ki a trágyát az istálló mögötti trágyadombra. Az ajtó és a lójászol közti falon itt is fogas található különféle állatgondozáshoz és fogatoláshoz való eszközökkel. A vasvillákat a szénarekesz végéhez és az ajtó mellé támasztották. Mindegyik ajtónál tartottak istállósöprűt, a marhajászol fészer felőli végénél jászolsöprű függött a falon. De volt a helyiségben lóvakaró, sósteknő, istálló lámpa (a polcon) stb. Az istálló kert felőli eresze alá, kampókra akasztották a különböző fagereblyéket, belőlük a nagykamra hátfalára is jutott. A tágas féször fedett, téglázott közlekedőtér a kert felé, kocsiszín és tároló hely is egyben. Hátsó végét kis és nagy deszkakapu határolja. Alóla nyílik az istálló és a nagy kamra bejárata, valamint bal oldalt a padlásra vezető külső deszkalépcső. A lépcső alatt helyezték el a mázsát, mögötte falba vert szögeken lógnak a kaszák. Ugyanezen a falon függ egymás fölött két járom. A fészernek majdnem a közepén, a kiskaputól jobbra áll egyvégtében a rendes lovas kocsi és a hosszú kocsi. Az első állatvásárra előkészítve, fonott üléskosárral és sertésborító ráccsal. A jobb oldalon falba vert fakampókra támaszkodnak a kocsirudak, itt lóg a szalmahordó stb. A nagy gabonás és szerszámos kamra hátsó részét elfoglalja a beépített búzás hombár. (A kukoricát a ház padlásán tárolták, amint az utódok mondták, öt magyar hold termése fért föl kényelmesen. A zabot a kamra fölötti padlásra öntötték föl.) Az ajtótól balra áll a zabos láda, fölötte deszkapolc található fúrófaragó szerszámokkal. A polc alatt és mellett függnek a fűrészek, a keretes kézi-, a két nagy- és az ácsfűrész, további apróbb gazdasági eszközök társaságában. A zabos láda mögé még befért a faragószék, amin a fészerben szerettek dolgozni. A hombár előtt középen téglára rakott deszkaplatón fekszenek a vetőmagot tartalmazó zsákok - 9 zsák - hármasával egymást keresztezve. A hombár túlsó végénél, a szomszéd ház felőli fal mentén ugyancsak téglákra tett deszkán 7 tele liszteszsák sorakozik. Fölöttük rosta és élesztőszárító kosár. Ennek a falnak a tövébe kerültek a gerebenek és a kendertörő rúgó is, mert már befejezték a kender durva törését. A rugó fölött tartják a (fona\)vetőrámát, amely előtt a szövés-fonás eszközei állnak, köztük a különböző fonalgombolyítók. (Többségüket a munka végeztével fölvitték a padlásra, amit sajnos nem tudunk megmutatni.) Az ablak mögötti belső sarokban van a helye a húsvágó széknek. A bejárattal szemközti fallal párhuzamosan hosszú rúd lóg a mennyezetről, ezen tartják a ponyvát, a kiürült zsákokat, néhány tartalék nádsöprűt stb. Az ajtótól jobbra a sarokba támogatva rengeteg szerszámot tároltak: baltát, ásót, lapátot, csákányt, répavágót, tüskeböködőt stb. A sarok és az ablak között fali fogas van az értékesebb munkaeszközöknek és részben a szolga holmijának. Alatta áll a szolga mosdóteknője és egy kisszék, majd, az ablaknál a ládája (a szolga télen itt, nyáron meg a fészerben mosakodott). Az ablaktól befelé mennyezetre erősített rúdon sorakoznak a különböző, fejjel fölakasztott kapák. A mögöttük lévő falnak támaszkodik a káposztagyalu. Ideiglenesen a kamrában helyezik el a használaton kívüli kosárbölcsőt, teknőbölcsőt és a magas 259