Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Zentai Tünde: Tolna megyei épületek a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

A lakószoba igen tágas, így könnyen beállítható a festett, faragott „nyéki szövőszék", ami az őcsényi háztartás elmaradhatatlan tartozéka, ahogy az volt a mi házunknál is. A harmadik helyiség a tiszta szoba. Az 1872. évi szobabelsőre a családtagok már nem emlékeztek, tulajdonukban megmaradt viszont néhány fontos berendezési darab: a sarokpad, az asztal, három láda és a fali téka. (Lehet, hogy a tiszta szobát már 1884-ben, Osváld Erzsébet házasságkötésekor megváltoztatták, azt azonban biztosan tudjuk, hogy az ő lánya, Tóth Erzsébet Lovas Istvánnal kötött házassága után, 1909-ben az első helyiséget rendezte be tiszta szobának, ikerágyas hálószoba-bútorral.) Biztos támpontot két beépített tárgy nyújt. Az egyik az udvari ablak mellett lévő fali téka - ez egyben a hátsó tiszta szoba egyik bizonyítéka is -, amely festett virágozott, 1872-es évszámú és BA TP-monogramos. A másik a bontás során föltárt sze19. kép: Beépített falitéka az őcsényi ház harmadik helyiségében. (Fotó Deim Péter 2003.) mes kályha helye: ennek szája a hátsó konyhából nyílt (minthogy a sarokkemece miatt az egykori kamrából kialakított második szoba fűtését nem lehetett megoldani az első konyhából). E két adottság, továbbá az a tény, hogy a szoba nyári konyha felőli közfalában ajtó van, a hátsó főfalon pedig két ablak néz a közre, arra vall, hogy a tiszta szoba berendezése eltért attól, amit tipikusnak ismerünk. A fölvetett ágy nem fért el a neki való, jól látható szögletben, mert azt betölti a kályha. Pedig mind a fölhalmozott ágynemű, mind a festett, tornyos komáromi ágybútor vége „látványra komponált". Úgy vélem, a sarokpadok elhelyezését a közre 256