Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Szilágyi Miklós: Kovách Aladár mint néprajzi gyűjtő

tudományos igényű dokumentálását hivatásának tudta, okkal-joggal tájékozottabbnak, könnyebben eligazodónak tudta magát a „terepen", mint a „pesti urak", akiket egyébként szaktudósként megfellebbezhetetlen tekintélynek fogadott el. Jelen dolgozatomban persze - az adatok egyoldalúsága és szegényessége miatt - nem tudok a Kovách Aladár-i életsors és életmű teljesség igényű elemzésére, és értelmezésére vállalkozni. Csupán az elvégzendő feladataink között számontartott majdani életpálya-monográfia feltételeinek a megteremtéséhez szeretnék az archívumokban rejtőző - ismeretlen, illetve kevéssé ismert dokumentumok kommentált közlésével hozzájárulni. Indokolt ez a minimális program, hiszen jelenleg még a személyéhez kapcsolható tudományos eredmények egyszerű számbavételének is komoly nehézségei vannak: A folyóiratokban megjelent, jól ismert, és az összegző dolgozatokban gyakran idézett tanulmányain, kisebb közleményein és kutatási beszámolóin túl felbecsülhetetlen mennyiségű és jelentős forrásértékű, a szakmai körök látóköréből teljességgel kieső néprajzi (és néprajzi szempontból jól értelmezhető helytörténeti) közleménye rejtőzik a szekszárdi újságokban. Ezek között vannak szabályos „forrásközlemények", gyakrabban azonban - ahogy ez a korszak vidéki zsurnalisztikájában szokásos volt útirajznak, tárcanovellának, „kis színesnek" kellett álcázniuk a levéltáros és muzeológus munkatársaknak (nemcsak Kovách Aladárnak, de másoknak is) a néprajzi vagy/és helytörténeti tartalmú közlendőjüket.

10 E publicisztikai munkásság áttekintése és legjava részének kötetbe gyűjtése két, eléggé speciális körülmény miatt is felettébb kívánatos lenne. Egyrészt a Tolna megyei Levéltárban őrzött (igen töredékes!) kézirathagyaték tanulmányozása annak idején arról győzött meg, hogy Kovách Aladár, - nyilván alkatából adódóan, - szembetűnően másként viszonyult a publicisztika, illetve a szaktudomány müformáihoz. Bármilyen újságcikket gördülékenyen, kifejezően, árnyaltan, már-már csevegő stílusban - azaz újságíró módjára: könnyedén, egy lendületből - tudott megfogalmazni. Ha azonban helytörténeti, vagy néprajzi tanulmányt készített, az egyazon szöveg többféle változata, a félbehagyott, vagy újra kezdett fogalmazványok az aggályos műgondról, a görcsösségről, a kudarctól való félelemről látszanak árulkodni. Az eredeti terep-tapasztalatokat, a gyűjtői élmény frissességét tehát alighanem pontosabban és hitelesebben megőrizték újságcikkei. Másrészt a Malonyai-féle vállalkozás Tolna megyét érintő kötetébe " belerejtve, azaz: Kovách Aladárral folytatott beszélgetésnek, interjúnak álcázva - is olvashatóak (tüzetesen nem ellenőrzött benyomásom szerint) újságcikkeinek szöveg-változatai. Csak a teljes újságcikk-gyűjtemény ismeretében lenne tisztázható, hogy Malonyai vajon mennyit épített be - a pontos hivatkozásokat mellőzve a Sárközről írt fejezetbe a neki publikálásra átengedett Kovách Aladár-i (és ugyanígy az Ács Lipót-i) „előmunkálatokból". (Az újságcikkek mellett persze a szöveges gyűjtésekből, a fotókból és a rajzokból is!). Gyanítom, hogy nem elhanyagolhatóan keveset... Kovách Aladár dédelgetett terve: a Sárköz-monográfia 7 Az itt közölt levelek egy részéből korábbi közleményeimben már idéztem részleteket, tehát nem tekinthetőek teljességgel ismeretleneknek: SZILÁGYI 1984a, 278; SZILÁGYI 1990a, 228-229. 8 Pl. KOVÁCH 1903, 1904a, 1904b, 1904c, 1904d, 1904e, 1905, 1907, 1909, 1912, 1918, 1926. 9 Az újságcikkekből néhányat teljes terjedelmében vagy kivonatosan közzé tettem, illetve megadtam a bibliográfiai adataikat: SZILÁGYI 1982b, SZILÁGYI Í984a, SZILÁGYI 1986, 44-45, 51-52. 10 íme Kovách Aladár néhány helytörténeti és/vagy néprajzi tárgyú újságcikkének címe és fellelhetősége: Szegzárd régi lakosai. Tolnavármegye (=Tvm) XI. (1901. máj 5.) 18. sz. 1-3. lap; A „Sárköz." hajdan és most. Tvm. XI. (1901. máj. 26.) 21. sz. 1-3. lap; Magyar leánykérő és nászmenet. Tvm. XI. (1901. jun. 16.) 24. sz. 1-2. lap; A tündérkaréj. Sárközi néprajzi tanulmány. Tvm. XI. (1901. dec. 15.) 50. sz. 1-4, lap; Tar Sárika lakodalma. Tvm. XI. (1901. dec. 22.) 51. sz. 1-6. lap; A mi Sárközünk. Tvm. XII. (1902. márc. 2.) 9. sz. 1-4. lap; A mi Sárközünk, IL, A csöröglő. Tvm XII. (1902. máj. 10) 20. sz. 1-4. lap; Száz év előtt. Egy német utazó levelei Tolnavármegyéről 1800-ban. Tvm. XII. (1902. dec. 28.) 52. sz. 4-7. lap; A decsi veszedelem - Sárközi történet a kuruc időből, !.. Beéri Balogh Ádám meg öreg Garzó János. Tvm. XIV. (1904. jan. 31.) 5. sz. 1-3. lap; Az. ördögvettetés. 1. Vélekedés az ördög felől. Tvm. XIV. (1904. máj. 15.) 20. sz. 1-2. lap; Az ördögvettetés. 2. A tubafa árnyéka Decsen. Tvm. XIV. (1904. máj. 22) 21. sz. 1-4. lap; Kölesd - Néprajzi tanulmány. Tvm. XIV. (1904. aug. 21.) 34. sz. 1-3. lap; Feleség-szerzés a Sárközben. Közérdek (= Köz), I. (1905. jul. 1.) 26. sz. 1-5. lap; A Kapós völgye. Köz. I. (1905. szept. 23.) 38. sz. 1-4. lap; A királyszín selyemkendő. Köz. V. (1909. dec. 25.) 52. sz. 1-4. lap; A Sárköz népművészete és népviselete. Tolnamegyei Újság (=TU), IV. (1922. jul. 22.) 30. sz. 1. lap; Besenyőtelepülések Tolna megyében. Boysa, Ete, Tolna besenyő vezérek. TU. VII. (1925. jul. 25, aug. 1, aug. 8) 29-30-31. sz.; A tolnai régi halászcéh ládája és iratai. TU. VIII. (1926. okt. 9.) 40. sz. 4. lap; A sárközi nép művészetéről. TU, X. (1928. márc. 10.) 1 1. sz. 11 Tolna Megyei Levéltár (= TML) Kovách Aladár iratai, [-II. doboz. 12 Vö. MALONYAI 1912. 24