Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Zentai Tünde: Tolna megyei épületek a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

A bemutatás időpontja: 1907. december 24. A kiválasztott év lehetővé teszi, hogy visszaállítsuk a Tolna megyében sokáig fönnmaradt, 1891-ben még a házfödelek 9.4%-át alkotó fazsindelytetőt, amely Faddon az 1930-as években tűnt el, és a Duna mentére jellemző, a tájegység más épületeinél hiányzó kaminos tüzelőberendezést, a 19-20. századforduló újítását. A bemutatás konkrét dátuma, a családi eseményekkel összhangban felkínálja, hogy rekonstruáljuk a gyermekágyas anya ágyát és a karácsonyi asztalt. A telek elhelyezkedése A faddi telek a múzeumi tájegység balszélső portája. A ház szép oszloplábas tornáca a látványterv fontos eleme, hiszen a látogató ezt pillantja meg elsőként. Az épületegyüttes, eredeti helyének megfelelően, sík terepre kerül. (Korábban az 1. telekre a hidasi épületeket szántunk, ezért viseli a faddi telek a 2. számot.) 5. kép: A faddi ház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. (Fotó Zentai Tünde 2002.) Telekbeépítés A ház rövid főhomlokzattal az utcavonalra épült, saját téglakerítésével és kétszárnyú deszka nagykapujával. Előtte az utcán földdel borított gerenda kocsibehajtó híd, ezen belül nagyméretű téglából rakott járda van. A tornác téglaszegélye mellett és az épület két végfala tövében egy sor lapján fekvő, kifelé lejtő nagyméretű tégla található az ereszcsurgás és egyéb vizek elvezetésére; a problémát az épület hátsó hosszú homlokzatánál árkolással oldották meg. Épületstatisztika 1893. 62. 242