Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Vass Erika: A grábóci szerb ortodox kolostor búcsúja

Az istentisztelet drámai módon hatott a résztvevőkre, függetlenül attól, hogy aktívan részt vettek-e a liturgiában vagy csak passzív szemlélőként tekintettek a történésekre. Az ortodox istentisztelet ugyanis tudatosan szólítja meg az emberek valamennyi érzékét, így azokra is hatást gyakorolt, akik nem értették pontosan, hogy mikor mi történt. A szemek látták a mécsesek és gyertyák fényét, az öltözékeket és a liturgia történését, a papok mozgását (például ünnepélyes bevonulás, a püspök áldása a királyi ajtóból, a papok mozgása a szentély és a hajó között). A fülek hallották a Szentírás szavait, az imádságokat, az énekeket. A szaglás érzékét a tömjén vette igénybe, amellyel a tiszteletadás jeleként megfüstölték az oltárt és az ikonokat, és köszöntötték a gyülekezetet. A tapintás és az ízlelés érzékét az Eucharisztiában való részesedés és az antidoron (megszentelt kenyér) jelentette. Az ortodox egyház gazdag liturgikus gesztusokban, melyeket a hit megnyilvánulásának, nem nyelvi alapformáinak tartanak. Az istentisztelet ünnepélyes részeiben tilos ülni, és gyakori a keresztvetés, meghajlás, letérdelés. A keresztvetést „kis hitvallásnak" is nevezik, mert a három összeérintett ujj a Szentháromságba vetett hitet fejezi ki, a tenyérhez illesztett kettő pedig Krisztus két természetének, az isteninek és az emberinek a megvallását. Az így megrajzolt kereszt azt jelzi, hogy az illető ahhoz a Krisztushoz tartozónak vallja magát, akit érettünk keresztre feszítettek. A sűrű keresztvetés annak a jele, hogy az ember mások előtt is megvallja hitét és bensőségesen vesz részt az imában. 8. kép: A kórus tagjai 2002-ben. A templomban orgona nincs, a kántor és a kórus a hajóban az ikonosztáziontól jobbra levő. padokban helyezkedett el. 2003-ban a szerbiai Mohóiból is érkezett egy kórus, mert innen származik a püspök, ők a bal oldalon álltak. A templom Isten országának képe, a liturgia pedig a teljes üdvtörténet felidézése, megjelenítése. Említettem már, hogy az ikonosztázionon és a falakon látható képek az istentiszteleten levőket az Ó- és Újszövetség szereplőinek közösségébe emelik. Az ikonosztázionnak három ajtaja van. A két szélső, egyszárnyú diakónusi ajtón az arkangyalokat ábrázolták a Paradicsomból történt kiűzetésre emlékezve. A bezárult paradicsomi ajtó Krisztus emberré válásával nyílt meg újra.

52 Ezen keresztül közlekednek a ministránsok és a szolgaszemélyzet. A szentélybe nő nem léphet be.

53 49 OHME 2001, 55-56. 50 OHME 2001, 57-58. 51

HÄMMERLE2001, 124. 52

HÄMMERLE2001, 128. 53 L. SZABÓ 1988, 8. 227