Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)
Sümegi József: A népi vallásosság gyökerei és sajátos megnyilvánulási formái a bátai katolikusoknál
Orgona virágok és a Mennyei vigasság című ima és énekeskönyvekből, hat ének ponyvanyomtatványról készült másolat, amelyet Bátán „Istóriának" neveztek, három ének pedig saját szerzemény, kettőnél évszám is szerepel: 1932. Témáját tekintve négy ének a rózsafüzér imádsághoz kapcsolódik, újabb négy Mária ének, három a szent keresztről, három Jézus véréről egy pedig Jézus nevéről szóló ének. A bejegyzések szerint 1932-ig használta ezt a füzetet, s 1933. május 10-én új nagyobb alakú, fekete vászonkötéses füzetet nyitott, s ezt használta ezután. Az új füzetbe a régiből csak néhány ének került át. Ennek az új füzetnek a melléklete lett számos lapra, géppel írt, vagy kéziratos ének. A füzet 62 éneket és egy hosszú, 13 oldalas „Csütörtök estvéli, vagyis éjféli szentóra" elmélkedéseit tartalmazza. Rögtön az első bejegyzett ének egy önálló próbálkozás, mely egy hallomás után leírt ének második versszaka lett: „Katolikus jajjban magyar panasz vegyül, Özvegy-árva sírás hangzik minden felöl, Embereknél nincs segítség, Benned van minden reménység, Szűz Anyánk Mária. Bejegyzés: e másik vers saját gondolatom. 1933. VI. 10. " E füzetnél is azt a gyakorlatot folytatta - legalábbis az első tíz éneknél -, hogy bejegyezte az ének eredetét. A bejegyzéssel ellátott búcsús Mária énekek többsége „Istóriából" való, kettőt hallomás után jegyzett le. Bejegyzése: Bácskai ének, vagy Bujtor Antal után Kaposvár. Később az eredet megjelölése elmarad, csak a saját szerzeményeket tüntette fel az ének végén. Az énekek tematikáját vizsgálva a 62 ének közül 38 Mária ének, 10 nagyböjti, négy Jézus véréről, három Jézus Nevéről, kettő az Oltáriszentségről, egy pedig a szent keresztről szól. Ezen kívül van még egy-egy ének Szent Józsefhez, Szent Antalhoz és egy halottas ének. A Mária énekek közül 27 ének - majdnem a füzet fele - búcsújáró ének. Ezek az énekek egy tömbben a füzet elején találhatók, s ez magyarázza a füzet funkcióját is. Van ezen kívül négy ének, amely a rózsafüzérhez kapcsolódik, három a Fájdalmas Szűzhöz, kettő májusi, illetve kettő Kisasszony napi ének és egy Mária Szent Szívéről. Az énekek között található számos közismert ének. Ilyen közkedvelt búcsús ének például a Mária kertjének nyitva van ajtaja. Megtalálható benne a Mária siralmak közül az a Szűz Mária sír magában kezdetű ének is, amelyet Volly István is felvett az énekgyűjteményébe, de még szépirodalmi alkotás is szerepel: Sík Sándornak Az andocsi Máriához című verse. A füzet vége felé 12 olyan ének is található, amelyek mai énekeskönyveinkben is megvannak (pl. Hozsanna 50, 55, 61, 68, 70, 78, 120, 131, 145, 157, 213, 264-es számú énekei) Az énekeskönyvben található három Szent Vér ének Mózses István saját szerzeménye. Keletkezésük a bátai Szent Vér múlt felfedezésével és a Szent Vér templom építésének előkészítésével függ össze. Fájth Jenő plénános volt az, aki a 30-as évek elején felkutatta és népszerűsítette Báta középkori híres ereklyéjének és a búcsújárásnak a történetét. Ebben a felfokozott vallási légkörben keletkeztek ezek az énekek 1932-ben. Közülük kettő, amelyeket idézünk a későbbi bátai búcsúk közkedvelt énekei lettek. Jézus legszentebb Véréről Dallama: Áldozzunk hív keresztények „ Krisztus drága szent vérének Áldozzunk hív emlékének, Mely hitünkért adatott, Vétkeinkért ontatott. Üdvözlégy Krisztus szent vére, Üdvösségünk drága bére, Bús szívünk vidámsága, És lelkünk orvossága. 33. számú ének 180
