Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Sümegi József: A népi vallásosság gyökerei és sajátos megnyilvánulási formái a bátai katolikusoknál

Isten hozzád tehát óév, nincs a földön már helyed, Mert ez estvéli órában nincs öröm már tebenned. Virraszd fel ó kisded Jézus, a te új esztendődet, Éltesd mindnyáját aki itt megtisztelt ma tégedet. Éltesd a te híveidet ezen új esztendőben, Adj áldást és üdvösséget most és örökké Amen. Énekvezető „szentemberek" Bálint Sándor Orosz Istvánról írott könyvében a népi énekkincs kialakulásáról a következőket írja: „Minden falunak megvan a sajátos énekkincse, amelynek kétségtelenül vannak kántortól átvett darabjai is, általában azonban a kialakult kántori gyakorlat és a nép énekhagyománya nem azonos egymással. Ez a laikus énekhagyomány szólal meg a búcsújcircisokon, halotti virrasztásokon, útszéli kereszteknél, temetőkápolnákban buzgólkodó jámbor közösségek, alkalmi csoportok, továbbá a templomi istentisztelet előtt olykor egy órával is hamarabb összegyűlt hívek sajátos ájtatosságaiban. "

42 Ennek a hagyománynak a bemutatását kíséreljük most meg, természetesen mozaikszerűen. A helyi népnyelv gyakorlatának megfelelően ezek az énekvezető szentemberek ragadványnévként megkapták a „Szentös" előnevet, amelyet megtisztelő címként viseltek. Vörös István sírjára például így vésték rá a nevét: Szentes Vörös István. A rendelkezésre álló források és az emlékezet segítségével megpróbáljuk bemutatni a 19. század végétől a legjelentősebb bátai énekvezető „szentembereket" és azok szakrális hagyatékát. Vörös István A 19. század végének és a 20. század első évtizedeinek legnagyobb hatású énekvezetője és énekszerzője volt. A századfordulón négy ponyvafüzete jelent meg az akkor szokásos „Legújabb istenes énekek" címmel: „Legújabb istenes énekek Kiadja Vörös István bátai lakos Mint az isteni szeretet szívébe öntötte, úgy akarja másban is fölgerjeszteni ezen szavakat: Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus. A bátai főtisztelendő úr jóváhagyásával. " A ponyvafüzetek Nánay Lajos könyvnyomdájában készültek Baján. Ezek a füzetek későbbi énekvezetők összefűzött ponyvaköteteiben maradtak fenn, de kézzel másolva is terjedtek. Az ezekben található 16 ének többsége Szűz Máriához szól. Más témát egy-egy ének képvisel pl. Szentháromsághoz, Szent Antalhoz, Szent Annához. A Mária énekek többsége búcsús ének, melyet kegyhelyen, vagy zarándoklat közben énekeltek. Az emberemlékezetben is úgy maradt fenn a neve, mint jeles búcsúvezetőé. Az általa szerzett énekek közül kettőből idézünk. Mindkettő búcsús, beköszöntő ének. „Elmúlt egy éve, hogy itt jelen voltunk, A rany oltárodra bús szíveket hoztunk, Szeplőtelen szent szűz, jöjj segítségünkre, Térdeinkre esünk trónusod eleibe. 41 A bátai plébániatemplom régi kántorkönyvének belső oldala. 42 BÁLINT 1942. 43 A szerző tulajdona. 175