Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 25. (Szekszárd, 2003)

Sümegi József: A népi vallásosság gyökerei és sajátos megnyilvánulási formái a bátai katolikusoknál

arra is, hogy Bátán önálló plébániát hozzanak létre."' 1731. november 11-ével indul meg az önálló anyakönyvezés és plébániai élet. Az első lelkipásztorok Rubriczky Benignus és Maximiliánus páterek voltak. A több évtizedig tartó ferences pasztoráció erősen hatott a nép vallási életére. Az önálló plébánia létrehozásával, szükségessé vált a templom kérdésének megnyugtató rendezése is. Az Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt középkori plébániatemplom, amely körül a temető is volt, a török időkben erősen megrongálódott. Mivel ez egy terasz szélén állott, jobbnak látta az uradalom, ha új templom épül, s nem a régit építik át, mint Bátaszéken. Kollonich Zsigmond apát költségén épült meg az új templom közel a Duna révhez 1741-ben. Építéséhez felhasználták a középkori monostor kőanyagát, még a meszet is a helyben lévő kövekből égették." A Szent Mihály tiszteletére szentelt templom konszekrálását Berényi Zsigmond pécsi püspök végezte 1744. június 9-én, kedden. ~ A plébánia vezetését 1763 elejéig látták el a ferencesek, ekkor világi-pap lelkipásztorok váltották fel őket. Addig Báta, mint exempt plébánia közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott. 1776. szeptember 24-ével szűnt meg ez a kiváltságos helyzet, s került a pécsi egyházmegyéhez.

26 A lakosság számának növekedésével a templom kicsinek bizonyult, ezért Holndonner plébános 1875 körül egy mellékhajóval megnagyobbította.

27 A bátai nép vallási életére nagy hatást gyakorolt az 1767. június 20-án felszentelt Kálvária-hegy, ahol először csak 3 kereszt állt, majd 1866-ban kezdték el építeni a nép kegyeletes adakozásából a kápolnát és a hozzá vezető keresztutat. 1867-ben szentelték fel a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére, amely ünnep ettől kezdve Báta fogadott ünnepe lett. A 20. század első évében újabb kápolnával gazdagodott a település. A falu elején, a somosi dűlőben ott, ahol korábban egy stációs oszlopon a Rózsafüzér királynőjének festett képe állt, épült ugyancsak közadakozásból Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a Somosi kápolna. Gyönyörű szobrát egy tiroli szobrászművész készítette, aki díjat nyert a párizsi kiállításon ezzel a szoborral. A felszentelése 1904. október második vasárnapján történt.

29 A századforduló meghatározó lelkipásztor egyénisége volt Szalczer Sándor plébános, aki 1894 és 1907 között működött Bátán. Nemcsak a templom és az egyházközség anyagi dolgait viselte szívén, hanem a lelkieket is. Ö alakított vallásos társulatokat, népmissziót tartott, s kézben tartotta a közösség kultúrájának ügyét is. Színvonalas megemlékezések, ünnepségek fémjelzik ezt az időszakot. A folyamatosan gyarapodó lakosság lelki szükségleteit egyre kevésbé tudta az alig 400 főt befogadó plébániatemplom kielégíteni. Ezért már az 1870-es években felmerült a templom bővítésének, esetleg egy új templom építésének gondolata. Egy újabb templom építése mellett szólt számos érv. A helyszűke miatt a plébániatemplomot tovább bővíteni nem lehetett, a több mint 4 km hosszú község katolikus népének pedig 2-3 km utat kellett megtennie sárban, fagyban, munkában fáradtan, hogy templomba mehessen. Ehhez azonban szükség volt egy olyan lelkipásztorra, aki a gondolatot valóra tudta váltani. Fájth Jenő, korábban nagyszemináriumi prefektus, majd bonyhádi hittanár 1922-ben került Bátára. Az ő álma volt a középkori apátsági templom újjáépítése, a búcsújárás felelevenítése, a Szent Vér és a Hunyadiak emlékének megörökítése. Az új templom építését az egyházközségi képviselő testület 1930-ban hozott határozatával indította meg. Fájth Jenőnek sikerült megnyernie a bátaszéki származású Hóman Bálint kultuszminisztert, hogy támogassa a templomépítés ügyét. A miniszterhez írott levelében kiemelte: „a minden hibája mellett is drága magyar nép elpusztul az erkölcsi, lelki ínségben..." Ugyancsak lelkes támogatói lettek Zichy Gyula " A bátai Római Katolikus Plébánia anyakönyvei első kötetének bejegyzése: „Matrícula, avagy a kereszteltek, házasultak és elhunytak neveit tartalmazó könyv, melyet a Báta hegyén lévő, Szent Mihály arkangyalról elnevezett apátsági egyház vezet, 1731. november 11. napjától kezdődően, gróf Kollonitz Zsigmond úr őexcellenciája, a Szent Római Egyház bíborosának, 0 császári és királyi felsége valóságos, belső, titkos tanácsosának, az említett hely apátjának az idejében, akinek akkori helyettesei a lelkiekben a Szűz Máriáról elnevezett magyar rendtartomány tagjai, páter Benignus Rubriczky és páter Maxilmilianus voltak. " 24

CSALOG 1940,52-53. 25

BRÜSZTLE 1876, 118. 26 HERMANN 1998,32-33. 27 Báta. História Domus. 34-35. 28 Anyakönyv I. kötetének bejegyzése 1767. június 20.; Báta. História Domus. 24-25. 29 Báta. História Domus. 77. 30 Báta. História Domus. 27-31. 52. 172