Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Gaál Attila: Vezérkorongos fibula, bronzüst és bronzsisak a Duna Tolna megyei szakaszáról

bronzfényű. Jelenlegi tulajdonosa a tárgyon nem végzett semmiféle beavatkozást és nem is kívánja azt megtisztíttatni. (2. kép /.) A fibula teljes hosszúsága 20,3 cm. A lapos vezérkorongot 14 menetből készítették, átmérője 7,6 cm. Az ugyancsak lapos oldalkorongok átmérője 2,4-2,5 cm, ezek testét 8-8 menetből képezték ki oly módon, hogy az egy oldalon lévő 1. és 4. korong készült egy huzalból, a 2. és 3. korongok pedig egy másikból. Ugyanígy a túlsó oldal korongjai. A két belső korongpárt a középső, a két hosszabb testű szélső korongpárt pedig az első és harmadik pánt fogja a fibulatest középrészét alkotó huzalhoz. A pántok hosszúsága a vezérkorong felől indulva 1,7 cm, 2,1 cm és 1,9 cm. A középrészt alkotó huzal a 13 menetből álló rugótekercs előtt egy 8-ast képez, amely 2 cm hosszúságú. A rugóból kinyúló 18 cm hosszú tű messze túlnyúlik a szabálytalan nyolcas alakú biztosító fülön, hegye a vezérkorong közepén is túl ér. (2. kép 2-3.) A fibula minden részét körátmetszetű huzalból készítették, melynek vastagsága a különböző részeknél eltérő: A vezérkorong, a középrész, a rugó és a tű 0,3 cm , az oldalkorongok pedig 0,1 cm átmérőjűek. * Az oldalkorongpáros fibulákat J. Filip a harmincas évek végén megjelent munkájában az A típusba sorolta, majd a korongpárok alapján J. Paulik további alcsoportokat (A1-A2-A3) alakított ki.

3 Patay Pál a bokodi bronzlelet kapcsán írott munkájában tovább finomította a Paulik féle besorolást és a szerint, hogy a fibulatestet alkotó huzal a fekvő spirálrugó előtt képez-e egy 8-as alakú hurkot vagy sem Aj«, illetve Aj& jelöléssel újabb alcsoportokat hozott létre, illetve két egyik helyre sem sorolható moldvai fibulát az A.?

c alcsoportba sorolt. A négy oldalkorong pár, a rugó előtti 8-as hajlat, a huzalok kör átmetszete, valamint a korongok lapos volta alapján a bölcskei fibula ezek közül az A

3a alcsoportba sorolható, s mint ilyen párhuzamként szolgál a Patay által felsorolt Velem, Balatonkiliti, Simonfa, Bókod, Gyermely, Kőhídgyarmat (Kamenny Most) Érsekvadkert, Benczurfalva, Rimaszombat (Rimaská Sobota) Kenderes és Sinfalva (Cornesti) lelőhelyeken előkerült fibulákhoz. Különösen jó összehasonlítási lehetőségünk van ezek közül a Mozsolics Amália által is közölt bokodi és gyermelyi példányokkal.

5 Szembetűnő, hogy a méreteit tekintve a bölcskei fibula csak kis mértékben tér el ezektől. A bokodi példánynál 0,5 cm-rel, a gyermelyieknél 1,2 cm-rel rövidebb ugyan, de vezérkorongjaik egyaránt 14-14 menetesek. Az oldalkorongok - a gyermelyi 1. sz. fibulát kivéve mely hét menetes oldalkorongokkal készült, - egyaránt nyolc menetesek, átmérőjük azonban a bölcskei fibula esetében 4-8 mm-re kisebb.

6 A legszembetűnőbb eltérés rugónál található, mert míg a bokodi és gyermelyi fibuláknál ez egyöntetűen 6 menetből áll, addig a miénknél egy szokatlanul erős és robusztus 13 menetes rugót alkalmaztak. A Patay által közrebocsátott elterjedési térkép alapján megállapítható, hogy az eddig közölt ugyanilyen típusú fibulák Bölcskéhez földrajzilag legközelebb eső párhuzamai Balatonkilitin, valamint az imént tárgyalt bokodi és gyermelyi lelőhelyeken kerültek elő, tehát valamennyi kívül esik egy képzeletbeli, legalább hatvan kilométeres körön.

7 Ezen a körön belül nem csak a már Paulik által is leginkább elterjedtnek mondott négy oldalkorongpáros A

3 típusból, de egyáltalán az A típusú fibulákból sem található példány.

8 Talán ezért sem érdektelen ha utalunk Pataynak egy rövid, két mondatos megjegyzésére, mely így szól: „Meg kell jegyeznünk, hogy 2 db hasonló alakú aranyfibulát őrzött egykor az Egger gyűjtemény, melyet állítólag Dunaföldvár és Paks között a Duna mentén találtak. Ezek eredetiségét azonban kétségbe vonták."

9 Szórvány leletünk éppen ebből a térségből származik, s mivel a tárgyak eredetiségét tagadó Száraz Antal maga is csak a cikkében is közölt rajzokat és nem az eredeti tárgyakat látta, véleménye kétségbe vonható.

10 Adott esetben 3 FILIP 1936-37, PAULIK 1959. 4 PATAY 1964, 16-17. 5 MOZSOLICS 1985, 102 és Taf.: 232B,2 valamint 122 és Taf.: 241.1.-2. 6 A számolás módjától függően a vezérkorongok 15, az oldalkorongok pedig 9 menetesnek is számolhatók, ennek azonban nincs különösebb jelentősége. 7 PATAY 1964,

1. ábra. 8 Tolna megyéből, Kurdról ismert egy töredékes Aj típusú, két oldalkorongpáros fibula, azonban ez a lelőhely is igen távol esik Bölcskétől. 9 PATA Y 1964, 15. 10 Megjegyezzük, hogy az idézetben is szereplő „két" fibula csak egy. Az 1. sorszámmal rajzolt másik tárgy egy azonos középrészből kiinduló négy nagy korongtekercsből áll és nem származhat a fentiekhez hasonló négy oldalkorong páros fibulából. SZÁRAZ 1891,1. táblai. 101