Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Vass Erika: Egy cikói német ház élete
az identitás kifejezője lett. Ma már ugyan nincs meg az összes virág, amit egykor beleraktak a csokorba, de a virágok keresése ma is fontos eseménynek számít. Az egykori tisztaszoba, mely valaha csak reprezentációs célokat szolgált, ma Kiszler Albertné lakószobája. Itt őrződött meg a legtöbb régi tárgy, mint például az 1940-ből származó bútor vagy az a Singer varrógép, melyen Kiszler Albertné megvarrta vőlegénye esküvői ingét. A szoba berendezése sem sokat változott. Csupán a televízió és a videó az, ami a márvány mosdón kapott helyet. A márványmosdót 1966-ban kapta a család az idős postáskisasszonytól, aki pár hónapig náluk lakott. Ez a polgári bútor idekerülésekor könyvek tárolására szolgált. Az újításhoz tartozik egy néhány éves falióra, ami a nem mindig pontosan működő régi falióra alatt van. A két óra gyakran különböző szerepet tölt be: míg az új a pontos időről nyújt információt, addig a régi puszta jelenlétével a múltra emlékeztet. Hasonló szerepük van a falon függő fényképeknek, melyek a családtagokat ábrázolják; továbbá a Kiszler Albertné öccse által fából készített feszületnek és a szekrények tetején levő tálaknak, amiket Kiszler Albertné barátnőitől kapott az esküvőjén. Ebben a szobában gyűltek össze a Kiszler Albertné számára különös jelentőséggel bíró, vallásosságot kifejező tárgyak is. Eletének meghatározó része az imádság, az Istennel és a szentekkel folytatott kommunikáció. Zsebében mindig megbújik egy rózsafüzér, s imádságoskönyve jelzi, hogy a lakásnak mely részében pihent meg utoljára. Az ágy fölötti falon látható szentképeket, melyek Jézust és Szűz Máriát ábrázolják, még nászajándékul kapta az unokatestvéreitől. Az esküvő alkalmával a pap az ifjú házasoknak egy feszületet és egy-egy imádságoskönyvet ajándékozott. A feszület a szoba falán, férje és pap sógora fényképe között van. (Sógorától az első miséjének emléklapját is őrzik.) Az egyik imádságoskönyvet Kiszler Albert temetésekor a sírjába tették. A másikat Kiszler Albertné használja 58 , de kívánsága szerint majdan ő is magával viszi azt a feszülettel együtt. A vallás, a német nyelvű, gót betűs imádságoskönyvek jelentik számára az anyanyelvéhez való kötődés szálait. A családtagok egymás között gyakran ma is németül beszélgetnek. Az 1940 előttről származó, őrangyalt ábrázoló szenteltvíztartó Kiszler Albertné ágya fölé került. Esténként lefekvés előtt ebbe meríti a kezét, s így vet keresztet. A sublót helyett ma az egyik éjjeliszekrény tetején vannak a kegytárgyak, imádságos könyvek. Kiszler Albertné szobájából a konyhába nyílik az ajtó. Itt együtt találhatók a ma már csak díszként szolgáló óbányai cserépedények és a modern felszerelések, mint például a hűtőszekrény, mikrohullámú sütő. A főzés előkészületeihez külön rész van a konyhabútoron, s így az ebédlő részben álló asztal felszabadult ettől a korábbi szerepétől. A régi konyhai stelázsi néhány évvel ezelőtt Budapestre került Kiszler Albertné egyik unokájához. Az ófalusi székekkel körülvett asztal fölött a fali polc (Schisselstelle) Kiszler Albertné nagynénje után maradt meg. Az itt elhelyezett tányérokat Kiszler Albertné édesanyja kapta 1910-ben nászajándékul barátnőitől. Az eredeti készlet 12 darabos volt, de mára csak három darab maradt meg. A házban gázfűtés van, a konyhában viszont még működik egy fatüzelésű kályha, ami olcsóbbá teszi a fűtés költségeit. A konyhából nyíló másik szobában - az egykori lakószobában - Rónai Józsefné lakik. Itt csak egy szekrényt őriztek meg Kiszler Albertné régi bútorai közül, mert a zongora, a könyvek és az 1980-as évekből származó ülőgarnitúra nagy helyet igényeltek. A zongora utal Rónai Józsefné egyik munkájára: ő vezeti a cikói német kórust. Rónai Zsuzsanna szobájában a ruhásszekrények, könyvespolcok és az ágy mellett egy számítógép is megjelent. Az egyik polcon kapott helyet a „szentsarok", ahol az 1990-es években készített tűzzománc szárnyas oltáron Szűz Mária képe látható. Ebédet a helyi iskolából hoz Rónai Józsefné, ahol nyugdíjasként helyettesítést vállalt, Zsuzsanna pedig bonyhádi munkahelyén ebédel. Rónai Józsefné és Zsuzsanna számára a munkahely tehát különvált a háztól, ami így inkább a pihenés, szabadidős tevékenység és az éjszakai nyugodalom helyét jelenti. Most már több idő jut a virágoskertre is, ahol muskátli, rozmaring is található. A családnak egy 1500 négyzetméter nagyságú kertje van, de annak csak egy kis részét használják konyhakertként, a többit egy ismerősüknek adták ingyenes használatra. Myrtenblüten. Katolikus asszonyok imakönyve. Müncheni 1883-as főpásztori engedély alapján. V. kiadás 1910. h.n. 464
