Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Vass Erika: Egy cikói német ház élete

A HÁZ AZ 1940-ES ÉVEKBEN A házban a négy gyermek közül egyedül Albert maradt, aki 1940-ben nősült meg. Felesége, Muszong Ilona 1917-ben született Cikón. Módos családból származott, édesapja ugyanis bíró volt. A lakodalmat a lányos házban tartották, így annak eseményei nem kötődnek a vizsgált ház történetéhez. Kiszler Albertné így emlékezett vissza a gazdálkodásra: „Együtt gazdálkodott a család. Együtt dolgoztunk, együtt ettünk. Egybe voltunk. " A család tulajdonában levő földek mellett az 1940-es évek elején néhány évig felesbe fogtak 5 hold földet a kántor tanítótól kukorica, takarmányrépa termesztéséhez. A család megélhetéséhez (adóra, ruhára) szükséges pénz a tej, az üszők, borjúk és a gabona eladásából származott. Vásárba nem jártak, mert nem volt rá idejük, hanem helyben adták el azokat egy embernek, aki állatokkal kereskedett. A három tehén reggel kb. 20, este 30 liter tejet adott. Muszong Ilona és Kiszler Albert lakodalma. Kiszler Albertné visszaemlékezése alapján az 1940-es évekből a következőképpen rekonstruálható a ház egyes helyiségeinek használata: A telket az utcától léckerítés és egy kétfelé nyíló, dróttal borított léckapu választotta el. A ház körül a tyúkok miatt nem lehetett virágokat ültetni. A virágoskertet az udvar mérete sem tette lehetővé, mert igyekeztek minden helyet célszerűen kihasználni. Emellett a gazdasági munkák, különösen a sok munkát igénylő szőlő miatt idő sem lett volna a virágoskert gondozására. Csupán a ház előtt volt két vadrózsabokor, egy piros és egy fehér, illetve néhány évelő növény: gyöngyvirág, nárcisz, amik maguktól keltek ki kora tavasszal. Az utcára néző tisztaszoba (Federstuwe) csak reprezentációs célokat szolgált; nem aludtak itt és nem is fűtötték. A cserépkályha ugyan megmaradt a tanítónő idejéből, de nem használták. Csupán a Nagyboldogasszony napi cikói búcsúra érkezett zarándokok aludtak itt. Ezen túl 1944 végén a szovjet katonák használták egy közeli csata után a sebesültek elhelyezésére. Kiszler Albertné idekerülésével a szüleitől kapott bútorokkal cserélték le a szoba korábbi bútorzatát. Ezek a másik szobába, majd később Kiszler Margithoz kerültek, a rossz állapotban levőket pedig eltüzelték. A Kiszler Albertné által hozott bútort a keresztapja, Walter Ádám cikói asztalos készítette. Az új bútorok elrendezésében változás következett be a korábbi állapotokhoz képest. Anyósáék generációjának ágyai még külön-külön, a fal mellett helyezkedtek el. Középen csak az asztal állt, a székek pedig az ágyak és szekrények mellett, a falnál voltak, s így nagyobb hely maradt szabadon. Kiszler Albertné idején azonban a két ágyat már összetolták: „Az én időmben már kettes ágy volt, a mi korunkbelieknek. " Az ágyak mellett éjjeliszekrények álltak, s ezek két oldalán, a sarkokban a szekrények. Helyet kapott egy plüss dívány is az udvarra néző ablak alatt. A székek az asztal köré kerültek. Ez az elrendezés polgári hatást tükröz, illetve a szoba mindennapi használaton kívülivé válását jelzi, ami nem igényelte a hellyel való takarékoskodást. A két ablak között változatlanul egy sublót állt, ami szintén a garnitúrához tartozott. Ezt terítővel takarták le, és itt helyezték el a kegytárgyakat, mint például a feszületet, Szűz Mária és Szent Antal szobrát. A sublót felső fiókjában kaptak helyet a reprezentatív imádságos könyvek és a Biblia, amelyeket óvtak a mindennapos használattól. Vasárnaponként ezeket az imádságos könyveket vitték el a templomba. A sublót felett a falon tükör volt. A tisztaszoba volt a halott ravatalozásának a helye 1971-ig, a halottas ház megépültéig. Halál esetén a tükröt letakarták, az órát megállították. 455