Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

V. Kápolnás Mária: Az első fényképészek és műtermek Tolna megyében 1870–1914

4. MEGHATÁROZÓ SZEMÉLYISÉGEK, JELENTŐS ALKOTÓK 1914-IG Tolna megye nagyobb településein az 1890-es évek közepétől jelentek meg nagyobb számban fényképészek, akik már hosszabb ideig művelték szakmájukat, s számos kép tanúskodik szakértelmükről. MOLNÁR LAJOS Bonyhádon először Eiler cipész, majd a főgimnázium közelében saját házában lévő műteremben dolgozott 1895-1916. között. A Bonyhád és Vidéke c. újság 1906. december 9-én felhívást tett közzé a lap hasábjain: „A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi osztálya felszólítást intézett Molnár Lajos bonyhádi fényképészhez, hogy a nagyközönségnek bemutatandó kiállítása részére tájrajzi és népéleti genre-képeket küldjön. Szíveskedjenek Molnár Lajos fényképészt házuk, tanyájuk, udvaruk, szobájuk, konyhájuk vagy népviseletük, háziipari foglalkozásaik, alkalmi jelenetek lefényképezésére meghívni, aki ennek díjtalanul eleget tesz. " Az Eiler cipész házában működő fűtött műteremben Molnár Lajos mélyen leszállított árakon kínálta fényképeit, életnagyságú arcképeit 1906. decemberében és 1907. januárjában. Saját, villannyal és telefonnal rendelkező fényképíró és arcképfestészeti műintézete a következő évtized elejétől a főgimnázium közelében fogadta a vendégeket. A közelség is szerepet játszott a gimnáziumi csoportképek, tablók elkészítésében, melyről egy VII. osztályos tabló, Zavaros Tibor arcképe,

98 valamint Zavaros Elemér érettségi képe és tablóképe

99 tanúskodik. 29. Zavaros Tibor érettségi képe, vizitkártya, matt A kép hátlapja celloidin Bonyhád és Vidéke 1906. december 9.

1. évf. 15. sz. 2. lap Bonyhád és Vidéke 1906. december 23.- január 20. WMM Tört. arch, fotó gyűjt. 2000. 28. 2. Zselatinos napfénypapír (ariszto) és 2001. 1. 4. matt celloidin. WMM Tört. arch, fotó gyűjt. 2000. 28. 195. és 2000. 28. 3. Zselatinos napfénypapír (ariszto). 411