Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
V. Kápolnás Mária: Az első fényképészek és műtermek Tolna megyében 1870–1914
Az 1880-as évek közepétől alapvetően megváltozott a fényképezés technikája, a kisipari, kézműves módszert felváltotta a készen kapható anyagok használata, könnyű elérhetősége, ezáltal a fényképezés tömegessé és olcsóbbá vált, ugyanakkor a szűk szakmai réteg felhígult. A zselatinos szárazlemez a modern fotóeljárások első állomása, az első negatív, amelyet gyárban állítottak elő, állandó méretekben, egyenletes minőségben, a fényképész pedig készen vásárolta és hosszú ideig tárolhatta. A műkedvelők azonnal, míg a hivatásos fotográfusok csak fokozatosan tértek át a nedveseljárásról az új technikára. A gyárilag előállított negatívokkal egy időben megjelent az első nagyüzemileg előállítható másolópapír is, a celloidin, mely az albumint váltotta fel, 1885-1920 között használták, fénykora az 1890-es évek közepére tehető. Főként vizitkártyákhoz, kabinetportrékhoz használták a jobb műtermekben. Felülete fényes, nagyon könnyen kopik, de nem fakul. Színe a sárgástól a kékes-liláig terjed, erős árnyékok, közép- és világos tónusok jellemzik. 18 A matt celloidin az 1890-es évek közepétől elterjedt technika, kötőanyagként kollódium emulziót használtak. Felülete félmatt az emulzióba kevert - legtöbbször burgonyakeményítő miatt. Úgy használták, mint a többi kimásoló-papírt: másolókeretben világították, mosták, platin- vagy aranyfürdőbe mártották, hogy törtbarna helyett feketés tónusokat nyerjenek. Sok műteremben használták, más technikákkal párhuzamosan, a megrendelő igényeinek megfelelően. Említést kell tennünk még a zselatinos napfénypapírról, (arisztópapír), amely zselatinemulziós, klórezüst kimásolópapír. Érzékenyebb és tartósabb, mint az albumin, annál kontrasztosabb, a celloidinnál lágyabb képet ad. Barnás színű, fényes vagy félmatt. Az 1920-as évekig használták. A régi kereskedők és a szakirodalom nem centimétert vagy millimétert, hanem külön elnevezésű, szabványosított méreteket használtak. Leggyakoribb a vizitkártya, melynek 1884-ben a képmérete 54x92 mm, karton: 62x101 mm, 1894-ben a kép: 61x93 mm, karton: 65x105 mm ill. 68x108 mm. A kabinetportré 1884-ben 100x137 mm, karton: 110x165 mm ill. 112x164 mm. Tíz évvel később a kabinetkép 115x160 mm, a karton 119x167 mm. 21 1. A FÉNYKÉPEZÉS ÚTTÖRŐI TOLNÁBAN. MŰKEDVELŐK, MÁS FOGLALKOZÁSÚAK. ROZSNYAI MÁTYÁS gyógyszerész. Zomba, 1865-1872 körül. Tolna megye első ismert fényképésze a híres gyógyszerész, Rozsnyai Mátyás 1861. október 18-án kapott gyógyszertár-nyitási engedélyt Zombán. A szabadszállási születésű fiatalember nemcsak a gyógyszerészettel, hanem kémiával és rokon tudományokkal is foglalkozott. A fényképészet első fénykorának magyarországi művelői közé tartozott. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1869-ben Fiumében tartott XIV. vándorgyűlésén a „Fényképészet legújabb haladásáról" tartott előadást és saját fényképeit osztotta szét a hallgatóságnak. „ E dolgozatában Rozsnyai először a fényképészet történetével, fejlődésével foglalkozik, elmondja, miért volt szükséges, hogy a papírra való fényképezés helyett, az üvegre való fényképezést alkalmazzák. Különféle technikai megoldást javasol. Indokolja, mennyivel célszerűbb a fényképezés, mint az acél-, réz-, vagy fametszés, s megjósolja, hogy a természettudományi könyvekből ki fogják szorítani a rajzokat a természethű fényképek lenyomatai. '" Gyógyszertára mellett fenntartott műtermében a környékbeli földbirtokosok, orvosok, gyógyszerészek és állami hivatalnokok családtagjairól készített felvételeket a kor legmagasabb technikai színvonalán. A Stockinger- illetve a Perczel-család albumából való képei értő mesterre utalnak. Gyógyszertárát 1874-ben bérbe adta Osváth Ferencnek, ő maga Aradon folytatta tevékenységét, majd 1879-ben végleg búcsút mondott Zombának. Arról nincs tudomásunk, hogy a nagyvárosban is tovább művelte volna a fényképezést. Minden bizonnyal azonban a családhoz tartozott (fia volt? unokája?) dr. Rozsnyai József, aki 1899-ben Aradon röntgenképek készítésével kísérletezett. 23 Ő egy évtizeddel később az amatőröket összefogó Aradi Foto Klub pénztárosa, melynek alelnöke Rozsnyai Kálmán (a gyógyszerész unokája?). Róla és két lánytestvéréről Mildner I. készített felvételeket Temesváron, melyek 17 KICSES 2000. 64-67. p. 18 KICSES 2000. 86-87. p. 19 KICSES 2000. 88-89. 20 KICSES 2000. 90-92. 21 KICSES 2000. 157-158. p. 22 BOROS -ZBORAY, 1974. 390.p. 23 Fényképészeti Szemle I. évf. 1899. okt. 6. sz. Amatőrök lapja. Szerk. Pejtsik Károly. 388
