Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Balázs Kovács Sándor: A sárközi parasztság öröklési szokásai a feudalizmus végén

leány testvérét. Decsen a szülői házban maradó fiú örökölte a házat, az összes ingóságot és az ingatlan nagyobb részét. Míg a leány az ingatlanokból csekélyebb részt, s esetleg készpénzt kapott. Ocsényben ilyen esetben a szülőkkel maradó akár fiú, akár leánygyermek kapta a vagyon legnagyobb részét, míg azokat a gyermekeket, akik a háztól elmentek készpénzzel, vagy pár darab ingatlannal elégítették ki. Ilyen esetek azonban csak nagyon ritkán fordultak elő (2-3 %), mert ahogy az őcsényiek írták: „községünkben egykerendszer dívik, s csak ritkán van egy apának két gyermeke". Az ingatlan vagyont Alsónyéken hagyták kizárólag a fiúkra, Sárpilisen nem szokták, Decsen csak ritkán, Ocsényben viszont többször előfordult. A leányok készpénzbeli kárpótlása egyik településen sem felelt meg teljes örökségüknek, mindenütt kevesebbet kaptak, általában 50%-t. Fiúgyermekek egyikének előnyben részesítése Sárpilisen nem volt szokásban, Ocsényben viszont igen. Alsónyéken nem, mivel talán egyetlen egy apa sem volt, kinek két fiú gyermeke lett volna. Decsen több fiú rendes körülmények között egy családban nem volt. Igenlő esetben azonban a többi fiú a családból kiházasodott (az ipa házához ment) s a családban maradó fiú örökölte a vagyon nagyobb részét. Az őcsényi jegyző konkrét példát is említett erre. „Gatai Péterné most férjezett Deák Jánosné sz. Molnár Erzsébet anya első férjétől származott gyermekeinek János és Sárának adott 1000-1000 korona értékű ingatlanokat, míg a vagyonban maradt és második férjétől származott leányának átadta a többi 3000 korona értékű vagyonát, amely a birtok java része és a belsőségből áll - avval a kikötéssel, hogy szüleit haláluk órájáig eltartani köteles. " Alsónyéken mindig a legidősebb, Decsen pedig mindig a legifjabb fiú maradt a szülői házban és tartotta el a szülőket. Alsónyéken a többi gyermek is földműves maradt és beházasodott valahová, Decsen az ipa vagyonát kezelte és később örökölte azt. Egyenlő öröklés is előfordult; Alsónyéken (5-6 %) és Ocsényben (18 %), viszont Decsen és Sárpilisen nem volt szokásban. A köteles rész kijátszására egyik településen sem volt példa. Több örökös esetén Decsen végrendeletet írtak, Sárpilisen pedig megegyeztek úgy, hogy bizonyos földrészletek egészben jutottak egynek-egynek, de felaprózni nem szokták. Nem volt arra példa, hogy csak a fiú vette volna át a földbirtokot. Mind a négy településen egykerendszer volt. Ennek oka a jegyzők szerint: 1. a birtok elaprózódásától való félelem, 2. a leányok költséges viselete (ruházata). Végrendelet nélküli öröklés esetében Alsónyéken és Ocsényben az egyik fiú átvette a birtokot s a másikat egy pár darab földdel, egynéhány lábas jószággal és készpénzzel elégítették ki. Az átvevő abban az előnyben részesült, hogy többet kapott és a szülői háznál maradt. 362