Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Balázs Kovács Sándor: A sárközi parasztság öröklési szokásai a feudalizmus végén

jóvoltából bírok mind ősiek volnának, de mivel két lányomnál több gyermekem nem volna, és igy kéntelen voltam házamhoz vőt fogadni t. i. Kováts Jósefet, ki az én gazdaságomat az én tanátslásom és vélem való meg egygyezésem szerént fojtatá s a mellett nékem is mint özvegynek öregségemben gyámolom és táplálóm lenne hogy ha tehát magát meg betsülendi, és nékem mindenekben engedelmeskedik öregségemben gyámolom táplálóm lészen, tehát néki és az én leányomnak , annak feleségének hagyom házamat 2/8 fertal sessionalis földemet, rétyeimet, kertyeimet jószágaimat és az felső szöllömet, még pedig oly móddal csak hogy nékem hűséges gondviselőm légyen, hogy az én Susa leányom mag nélkül elébb meg halna is mint vöm, mégis annak örökös bírásában meg maradjon..."

53 Ács János oly annyira elégedett volt vejével, hogy „szívességért különössen meg jutalmazni kívánván azzal, hogy eö ujjra meg házasodhatik és feleségét házamhoz hozhatya és ott holta napjáig véle békességbe élhet..." A vőség az az intézmény, amelyben a fiatal pár a házasságkötés után az asszony szüleivel marad, velük egy telken vagy egy házban, azok vagyonában dolgozva él. A férfi apósának, anyósának vagyonában, azok hasznára, alárendelt viszonyban végzi munkáját, saját vagyona nincs, apósa, anyósa parancsolási jogát, tekintélyét elismeri. A „vőül menés" szokása rendszerint a szegényebb származású fiatalok, szolgalegények felfelé mobilitásának egyik útját jelentette. (A másik út egy módosabb özvegyasszony feleségül vétele volt.) Alkalmazták ugyanakkor azokban a családokban is, ahol több fiú nőtt fel, és egyforma mértékű földdel való ellátásuk komolyabb birtokaprózódás nélkül nem lett volna lehetséges. Nem egy esetben ilyenkor a legidősebb fiút vőként próbálták meg elindítani életpályáján. Más célból ugyan, de előfordult ez a „megoldás" az egyetlen lánnyal rendelkező egykés családokban is. Itt a gazdaság folyamatosságát próbálták biztosítani a vő fogadással, vagyis tulajdonképpen a férfi örökös és egyúttal a hiányzó fiatal férfi munkaerő „beszerzésével". Ilyen esetben a vő általában hozott magával vagyont a házhoz, ilyenkor egyenlő félként tekintettek rá. A házassági vagyonjognak ezt az alakzatát a tételes magyar jog sohasem ismerte, itt teljesen Gamós András 1826. szept. 3. Ács János 1828. febr. 20. - „Mint hogy boldogult Éva leányom férje Pörnyi András már nálam fiul 10 esztendők elforgása olta lakik és magát azon időtől oly betsületesen viselte, hogy reája semmi panaszom, sem gazdaságom folytatásába legkisebb ellenvetésem nem volna, s felöle továbbra is mindazon jókat reményleném, annál ő tetszése szerint ismét házasodjon és feleséget a házamhoz hozzon." - Pütsök János 1831. nov. 25. - „Minthogy Bálint Sára leányomat Malysai András elvételével házamba béházasítottam, s nékik a nálam való megmaradást ha bennünket feleségemmel megbetsülnek meg is álltam - de mint hogy ezen vőm gazdaságomban eldolgozni nem akart engem, pedig nem betsült, sőt házamon való adót is rajtam megsokasította, — de e mellett kétszer el is hagyott, - tehát ezen Sára leányomnak a már birtokába és használatába botsátott és jussába adott szöllőn kívül egyebet nem hagyok... " Kis Bálint János 1840. febr. 25. A sárközi anyakönyvekben több példát látunk erre. Decs: „1792. nov. 28. Kölesden lakott néhai Adorján Jánosnak itten szolgált fia, Adorján István vette feleségül P. Varga Erzsébetet, P. Varga János leányát... 1800. nov. 19. Szekeres Andrásnál szolgált ifi. Molnár István fiúi menvén Molnár Mihály házához, feleségül véve leányát, Sárát... 1802. nov.24. Dunaszentgyörgyön nevelkedett, és itt helységünkben 3 esztendeig Danisa Mihálynál szolgált Nemes Ifjú Kecskeméti János vette feleségül özv. Köntzöl Petemé Varga Juditot... 1803. febr. 7. Nagypallban született, Pilisen nevelkedett Ötsényben több helyeken szolgált Kultsár Ádám vette feleségül özv. Elek Istvánné Angyó Zsuzsannát... 1803. máj. 30. Szálai János (Szent Lőrintz) luth, fiul ment özv. Tóth Györgyné házához vette annak menyét özv. Tóth Juditot... 1805. júl. 10. B. Tóth János (Kölesd) Ör. Drubits János szolgája fiúi menvén Ör. Mihály János házához vette annak menyét Pörnyi Zsuzsannát... 1806. jan. 8. Csekei András (Csanád) Köntzöl András szolgája fiúi menvén gazdája házához vette annak leányát özv. Varga Jánosné Köntzöl Évát... 1807. nov. 18. Jakab István szolga vette feleségül özv. Kozma Andrásné Tóth Sárát gazdaasszonyát... 1808. márc. 21. Szép János (Nagypall) Mester András szolgája vette feleségül Szekeres István leányát, Évát... 1827. nov. 27. Csekei Sándor (Csanád, de itt szolgál) vette feleségül Rátz. Péter leányát, Évát... 1865. febr. 1. Kasza Lajos szolgalegény vette feleségül Karácsony Évát... 1873. febr. 12. Dóra István szolga vette feleségül Borjáti Évát... 1874. márc. 4. Szűcs Mihály szolalegény (Fadd-Decs) vette feleségül Bóna Erzsébetet. " Alsónyék: „1791. jan. 26. Ifi. Cseh István szolgalegény (Faddon született, de 6 esztend. fogva Nyéken lakik) vette feleségül özv. Szabó Jánosné Szél Évát (Pilis)... 1791. febr. 16. Szép György szolgalegény (pécsváradi születés, de 6. észt. Nyéken lakik) vete feleségül özv. Héderi Andrásné Gótza Erzsébetet... 1793. jan. 8. Kováts Mihály (Bátán született, de most itt szolgalegény) vette feleségül Tóthmihály Erzsébetet... 1834. nov. 19. Ocsényben született, de Decsen szolgált Magyar István vette feleségül Szabó Erzsébetet. " „Mint hogy boldogult férjem Csekei Pál házamhoz fijul házasodott, de magával 418 az az négyszáz tizennyolc forintokat hozott... " - Özv. Csekei Pálné Pörnyi Judit 1846. - „Midőn ezelőtt 55 esztendőkkel Ivanis Péter gazdaságába annak Eva leányának elvételével fiul béházasottam, minthogy annak semmi nemű gazdasági javai és barmai nem lévén, tehát édes atyám Bálint Gergelytől nyert és jussomba kiszolgáltatott következő javakat vittem azon házhoz nevezetesen 2 jármas ökröt, 1 három éves tinót, 1 borjút tehenet, 1 három esztendős üszőt, 2 lovat és 2 db sertvést, melyek azon gazdaságba fordíttattak. " - Ivanis Bálint András 1840. jún. 13. - Özv. Szél Ferencné Varga Éva végrendeletéből tudjuk: férje vőnek jött hozzájuk, de hozott 1/8 telket és 3 kapás szőlőt. Négy fia közül Istvánt 22 éve kiházasította egy 2/8 sessiós gazdához, vitt hozzájuk: 1 herélt és 1 kanca lovat, 1 tehenet 349