Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Balázs Kovács Sándor: A sárközi parasztság öröklési szokásai a feudalizmus végén

végrendeletek tanúsága szerint a 314 felvett esetből: 51-ben a legfiatalabb, 26-ban a legidősebb, 10-ben a középső fiú, 15-ben két fiú közösen, 2-ben a fiú és a leány egyenlően, 6-ban az unoka, 66-ban a vő örökölte a birtokot. 76 esetben egyetlen fiú volt. 11 esetben a férj, 9 esetben a feleség, 7 esetben a testvér és 1 esetben a sógor vette át a birtok irányítását. 18 esetben örökbefogadással jutott a birtok az örökösök kezére. Ez természetesen nem azt jelentette, hogy a családba bekerült vő, az após és az anyós halála után örökölte volna azok családi javait. Felesége volt az általános örökös, tehát a leányok is örökölhettek telki állományt. Forrásaink tömege tanúsítja ezt a következő megjegyzésekkel: „A házban, mivel megholt férjemnek semmi jussa nem volt, hanem ami atyámtól maradott jussom egyedül engemet illet, erről rendelést tenni szabadságomban állván... " vagy „mint hogy az én férjem fiul jővén az én édes atyám házához, s mint árva szegény legénynek semmije nem lévén, magával semmi jószágot az atyám házához nem hozván, úgy szállott az örökségben, és valaminemű ősi jószág vagyon és örökség, az mind az én édes atyámról reám háramlóit... " 5l Az ilyen vők bizonytalan helyzetét is szemléletesen mutatják forrásaink. Öcsényben 1836. október 23-án egyszerre három ilyen peres ügy került a református egyház presbitériuma elé, mely fórum feladata volt az ilyen esetek békés megoldásának megkísérlése. „Panaszt tett Deák Máté veje Szél István, hogy három esztendők alatt, miolta Deák Máté házához fijul bé házasodott soha az ipával, napával, és feleségével békességben nem élhetett, főképpen azért, mivel a felesége házassági kötelességeit tellyesíteni nem akarta, a miben a szülei is meg egyeztek. Ámbár mind az Ekklésia, mind a Helység Törvényszéke ezeket a pörlekedő feleket több ízben igyekezett össze békéltetni: de vélek semmire sem mehetett, sőt most közelebb egy hete Deák Máté a vőjét Szél Istvánt házától elverte. " 52 Az ellenkezőjére is vannak példáink: arra, amikor a vöt igazán befogadta a család, az após igen elégedett volt veje munkájával, viselkedésével és szinte örökösként szerepelt a vérrokonok halála esetén. A decsi Gamós András végrendeletében olvassuk a következő sorokat: „Mivel mind azon javaim melyekkel Isten 79. Karátsony Mihálynak két fia volt, akik egyenlően osztoztak. Korsós Ádám az idősebb fiú veje maradt a szülői házban. 82. Makai Mihály feleségül vette özv. Mózes Péterné Tóth Sárát, így jutott a 2/4 telekhez. 83. Bankó Mihálynak három leánya és két fia volt. Az ifjabb fiú, István vőnek ment Szekeres Péterhez, feleségül véve egyetlen lányát. Az idősebb fiú, Mihály örökölte a telek felét, míg a másik felét eladták. 84. Öreg Bankó János egyetlen leányát Karátsony Péter vette feleségül, és így vőként ő került a birtokba. 85. Szép István halála után felesége örökölt, két leányuk volt. 88. Szeremlei Jánosnak két fia és két leánya volt, a két fiú egyenlően osztozott és az idősebb maradt a szülői házban. 90. Nagy Mihály egyetlen fia fiatalon meghalt, így felesége örökölte a birtokot. 93. Szabó Ádám második feleségére hagyta 1/4 telkét, pedig első házasságából volt két fia. 98. Zsikó István három fia közül István és Péter egyenlően osztoztak, a középső fiú pedig vőnek ment Sánta Péterhez. 50 Özv. Mozolai Istvánné Lukátsi Erzsébet - 1807. márc. 19. 51 Özv. Kardos Mihályné Benedek Éva 1808. márc. hava 30. - „Néhai boldogult első férjem Molnár István midőn hozzám és gazdaságomba fiul beházasodott akkor sem azután, mint szegény szolgalegény hozzám semmit nem hozott..." - Sallai Jánosné Molnár Sára 1937. ápr. 16. - „vömnek Balha Sándornak megengedem, hogy elhunyt leányom helyett feleséget vegyen, a gazdaságomba ujjólag beházasodjon. " A vő örököl mindent, „de csak azon világos kikötéssel, hogy azokból semmit elidegeníteni szabadságába nem álland, - sem pedig felettük szabad rendelkezést nem tehet, hanem halála után köteleztetik minden gazdaságomat, a maga tellyes épségében Sándor és István két onokáimra, nékie pedig gyermekeire által hagyni, - jövendő második házasságából származható gyermekeit azomban minden vagyonomból ezennel örökre kizárom. Halálom napjáig a gazdái czímet magamnak fenntartom s minden nemű javaimnak telyes és kizárólagos tulajdonosa leszek, de fenntartom magamnak egyszersmind azt is hogyha: Balha Sándor vőm és leendő felesége engemet meg nem betsülnének vagy egyéb körülmények úgy kivannak jelen végrendelet helyett más testamentomot tehetek. " Kis Szél István 1854. jan. 52 Öcsényi presb. jkv.. - Az őcsényi református egyház presbitériumi jegyzőkönyvei - Az őcsényi református egyház tulajdonában ­Köszönöm Szemerei László esperes úrnak, hogy egyházközségének iratanyagát rendelkezésemre bocsátotta kutatás céljából. 348

Next

/
Thumbnails
Contents