Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

K. Németh András: Kammerer Ernő életéről, munkásságáról és hagyatéka régészeti vonatkozásairól

pontnál: Foki Imre és Mózes József; Cz pontnál: K. Szabó And. V. Mózes J. és Pápa József; D pontnál pedig: V. Mózes György és Sipos Mihály. Ezután csak ezen betűkkel jelölöm meg, hogy melyik mily irányban s mily eredménnyel haladt előre - tehát többet szóval mint rajzban s csakis az ujabban ásott részleteket fogom lerajzolni. De meg vagyok győződve, hogy Nagyságod alapos ismerettel fog bírni ezen rajzok alapján. Én ugyan óhajtanám ha már személyesen is Nagyságod győződnék meg az eredményről. A legközelebbi alkalommal egy kis térképet állítok ki a régi pinczék és az alagutakról - ha ezek felfedésére is valami költség rezkiroztatnék, akkor ezen mostani ásatási költség is fedezve lenne. Mert e tekintetben én 600 korona ásatási költséggel úttörő voltam, tehát drágán szereztem meg a tapasztalatokat, de folytatásáról ezután sem mondok le, mert ha nem lesz segítség a magam erejével is megyek, kutatok. Milyen szép volna az ha az 1900 éves r. k. fenállás (magyarorsz.) emlékére ide is építhetnénk e sz. helyre, ha nem is mint volt régi templomot legalábbis díszes kápolnát emlékül, egy pinczéből felfedezett régiségek árán. Ha a nyugtákat Nagyságod nem kapta meg nov. 18-án, azon esetre is kérem a múlt hétre a munkások részére a pénzt kiutalványozni. Utólagosan akkor még egy nyugtát írok. Különben be kell szüntetni az ásatást, mert a hátralékot követelő munkás előtt nincs tekintély sem engedelmesség. Mély tisztelettel maradtam alázatos szolgája Simrák László tanító MEGJEGYZÉS: A Tolnavármegye című napilap szerint Wosinsky kezdte ásatni az apátságot, azzal a céllal, hogy a megyemonográfiában közölhessék alaprajzát. A lap szerint római castrum állt az apátság helyén és római sírok is kerültek elő.

79 Az apátsági templomot az 1930-as években Csalog József vezetésével feltárták, aki így írt a falubeli kincskeresőkről és az ekkorra már elhomályosodott emlékű korábbi kutatásról: „Sokkal nagyobb kárt tettek ezeknél az egyszerű és kevéssel beérő embereknél azok a félintelligens elemek, akik „ásatás" ürügye alatt egész épületrészeket tártak fel, hogy aztán a kiszedett köveket eladhassák. Állítólag negyven évvel ezelőtt egy itteni tanító is így tett. Utolsó kis füstös tehenét is eladta, hogy az ásatáshoz robbanószert vásárolhasson, végül is - három svájci tehenet vett."

80 A Kammerer-hagyatékban fennmaradt négy levél mindegyikéhez mellékelt vázlatot az ásatás állásáról a tanító, ezek közül azonban csak a legkésőbben készítettet és egyben legrészletesebbet adom közre. 6. Szigeti József endrédi tanító levele, valószínűleg Kammererhez, a helyi török emlékekről, 1903. febr. 11. (15. doboz: Vegyes iratok) Méltóságos Uram! Nagybecsű megbízása folytán foglalkoztam, illetőleg informáltattam magamat a török-régiség dolgában. Különösen plébánosomtól tudtam meg sokat, ki már hosszabb idő óta van Endréden és teljesen ismeri a dolgot. A mostani róm. kath. templom nyugati tőszomszédságában állott hajdan a bég, vagy mint a nép mondja: „basa lakás"-a. Ez fönnállott egész 1866-ig, még pedig kiegészítve emeletes épületté, s az uradalom tulajdonát képezte. Még az 1770-es években lett így kiépítve, mert az akkori tihanyi apát gymnáziumot akart itt létesíteni, de nem sikerült. - Mondom 1866-ig fönnállott, midőn az akkori endrédi plébános politikai okok miatt lebontatá. Ugyanekkor feldúlták a lakás alatt levő pinczét, de állítólag semmit sem találtak. - A kőanyagot az uradalom használta föl. Ez volna a bég lakásának rövid története. Ma egy teljesen begyöpösödött domb mutatja a helyet. Van egy másik rom nélküli terület, melyről ugyan nem szól a krónika, de azt hiszem itt is volt valami, mert a nép ezt „várcsigének, cziczevárnak" nevezi. Ma a község tulajdonát képezi, legelő, s mint ilyen rendszeres művelés alatt nem áll, s így ha volna is valami emlék, nem igen fordulhat elől. A törökhold uralma alatt itt állott a hajdani Endréd is. Ezeket adhatom a legmélyebb tiszteletem mellett Méltóságodnak tudtam, melyek után vagyok Somogy-Endréden, 1903. évi február hó 11-én, alázatos szolgája Szigeti József tanító 79 SZILÁGYI 1982, 416-417. 80 CSALOG 1940, 51. 286