Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Vízi Márta: Néprajzi kerámiakutatás a Dunántúlon – régész szemmel

A bajai főzőfazék elterjedéséről a 19-20. század fordulójáról és a két világháború közötti időszakról István Erzsébet készített összegzést.

356 Ez azonban csak a céh utolsó időszakára jellemző, holott már a 18. század végéről van a céh létezéséről adatunk.

357 A 19-20. század fordulójáról származó adatok alapján tehát észak Tolna vidékére nem került bajai fazék. Miután vásárkörzetük csak a két világháború között vált nagyobbá, nem feltételezhetem, hogy a 18-19. században szállítottak volna Ozorára, vagy a környékre. Csákvár termékeinek értékesítési körzetét Kresz Mária, Domanovszky György, Knézy Judit és István Erzsébet kutatásai alapján tudom behatárolni. Az egyik vizsgálati szempont az értékesített termék. A legfontosabb terméktípus a fazék. A tűzálló fazék az összesítések szerint Csákvártól délre egészen Mohácsig megtalálható. Tolna megye északi részétől dél felé elvileg csak a Duna mentén találhatók. Knézy és István adatai alapján Somogyban is megtalálhatók a csákvári termékek. A Balaton partjától messzebb, délebbre boroskancsók lelhetők fel. A Domanovszky által említett Paks, Simontornya, Zirc vonal egy szűkebb elterjedést mutat. Feltehetőleg a mecseki fazékkészítő központok terjeszkedési határáig jutottak. Egyelőre nem tudom, melyik elterjedési zóna mely időszakra vonatkozik. Feltehetőleg a szűkebb terület a korábbi. Kresz Mária kutatásai szerint a tálasedényeket és a vizeskorsókat csak Fejér megyébe vitték. Az adatok azonban azt jelzi számomra, hogy Ozora környékén mindenképpen számolnunk kell csákvári készítményekkel. Fazékkal minden valószínűség szerint, elképzelhető azonban, hogy tálasedénnyekkel is. További, második vizsgálati szempont az idő, azaz a jelölt értékesítési körzetek mely időszakra jellemzőek, valamint hogy a talált tárgyak mely időszakból származnak. A Mecsekben található Hetvehely csak a 19. század 2. felében termel, termékeit csak néhány, tőle délre található város piacán találhatjuk meg. Kora és elterjedési területe miatt az Ozorán talált leletek szempontjából érdektelen fazekashely. Kalocsa vizeskorsóiról csak feltételezhető, hogy a Dunántúlon is megtalálhatóak. A jellegzetes vizeskanták felbukkanásával azonban esetleg számolhatunk. Kisvaszar termékeinek elterjedési területe a Szekszárd-Kaposvár vonaltól délre lévő terület. Minden valószínűség szerint észak Tolnában már nem számolhatunk termékeikkel. Magyarhertelend termékeit szintén a Szekszárd-Kaposvár vonaltól délre lévő területen találhatjuk. Újabb kutatások szerint azonban Külső-Somogyba is eljutottak, ami már észak Tolna szomszédsága. így esetleg még Ozorára is eljutottak az edények. Mohács azok közé a központok közé tartozik, amely úgy tűnik az adatok alapján, hogy igen jól kutatott. Talán ennek is köszönhetően viszonylag jól feltérképezhető termékeinek elterjedési területe. Ez főként a fekete kerámiájára vonatkozik. Az elterjedési terület a három kereskedelmi forma alapján a Szekszárd-PécsSzigetvár vonaltól délkeletre található, egészen Boszniáig. Igen fontos, hogy Knézy Judit és István Erzsébet kutatásai alapján Somogyban, még a Balaton partjánál is megtalálhatók a mohácsi edények. Sajnos nem lehet tudni, mikor kerültek ezek a tárgyak oda. Ha azonban nem az 1920-as években bekövetkezett kereskedelmi irányváltás nyomán kerültek gyűjtési helyükre, hanem korábban, fontosak lehetnek, hiszen így akár észak Tolnában is számolhatunk velük. ICO Nagy Janka Teodóra a mórágyi díszkerámia egyes típusainak elterjedését mutatja be. Egyik érdekes megállapítása, hogy a hartai református németek számára készítenek edényt, hiszen Harta a Duna másik oldalán található, viszonylag messze Mórágytól. A többi terület Mórágy nem túl távoli környéke, a Sárközben lévő falvak. Nem valószínű, hogy a mórágyiak észak-tolnai helyekre szállítottak volna kerámiájukból. Ez a megállapítás, mint már más helyen utaltam rá, eredhet a kutatás hiányosságaiból. (Nemes)leányfalu fazekasainak termékeit még Belső-Somogyban is megtalálhatjuk. Ilyen távolság mellett akár észak Tolnát is elérhették temékeik. Erre sajnos nincs jelenleg adat. Imre Mária a Mecseknádasd óbányai központok vásárkörzeteit térképezte fel, a 19-20. század fordulóján.

359 Erről a céhről is azonban már a 18. század közepéről is van adat. Az elterjedés kapcsán 3 féle piacterületet különböztet meg. 1. piac, vásár, búcsú során történő értékesítés 2. faluzó kereskedelem, „háti szállítás" 3. kereskedőkön keresztül történő értékesítés ISTVÁN 1964, 11. ábra. Melléklet a b/ részhez: 1. A céhek működésének idejére vonatkozó adatok című táblázat. NAGY 1995, 11. ábra. IMRE 1978, 299. old. térkép; IMRE 1981. 141; IMRE 1982. III. térkép. 245