Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Vízi Márta: Néprajzi kerámiakutatás a Dunántúlon – régész szemmel
használták. 256 Ezt természetesen hiteles helyről gyűjtött edények anyagvizsgálatával lehetne igazolni. (A régészetben már történtek ilyen jellegű vizsgálatok - pl: Decs-Ete). Az edények típusai: Fazekak, korsók. Részletes gyűjtést adataim szerint nem végeztek. Tata 257 258 A céh működési ideje: Az 1715-ös, majd az 1720-as országos összeírásban 3 fazekas szerepel. 1722-ben "59 vették át a komáromi fazekascéh 1718. évi artikulusait. 1748-ban önálló céhet alapítottak. 1770-től 260 maradtak fenn céhjegyzőkönyveik, melyek ma a tatai Kuny Domokos Múzeumban találhatóak. 1772-ből való a céhlevelük, de céhpecsétjük már 1661-ből ismert A mesterség ágai: A közeli csákvári fazekassággal szemben itt nem készítettek tűzálló fazekakat. 262 A 18. század végén feketeedényesek dolgoznak a településen, amelynek azonban az 1820-as években már nincs nyoma. 263 Hivatalosan nem különült el a céh két ágra, de elkülönültek a legények a szerint, hogy ki mely tárgyak készítésére szakosodott. Tálasok. Korsósok. A mesterek száma: 265 1715 3 1720 3 1835-70 71 mester (149 szegődtetett inas) 1878 54 20. század Nyersanyagbiztosüás: A komáromi út mellett termelték ki az agyagot. Az öntéshez használt szürke földet, 266 amelyhez fehéret adtak, Tardosbányán bányászták. Tatán nincs tűzálló agyag, ezért Magyarszombatfáról hozatták vasúton. Az 1910-es évek után csökkent a tűzálló edények készítése. 267 azt Elterjedés, értékesítési körzet: Vásárkörzetük inkább észak felé terjedt. A Kisalföldre, a Börzsönybe, Pest megyébe szállítottak. Pest-Buda, Vác, Szentendre is fontos értékesítési területük volt. 268 Körmendi szerint a következő helyeken értékesítették termékeiket: a Dunántúl északi részén, Csallóközben és szórványosan a „269 Duna-Tisza közén." A Dunától északra, a Garam és az Ipoly völgyében még a 19. század első harmadában 256 KRESZ 1976, 148. 257 KRESZ 1960, 301; KRESZ 1961, 145; KRESZ 1976, 146; DOMANOVSZKY 1968, 56; KÖRMENDI 1988; KÖRMENDI 1995; KEMECSI1996; KRESZ 1991a; KRESZ 1991b. 258 KÖRMENDI 1988, 5. 259 DOMANOVSZKY 1981, 200; KÖRMENDI 1988, 5. 260 KÖRMENDI 1988, 6. 261 KÖRMENDI 1988. A központ történetének összefoglalása, KÖRMENDI 1995, 3-8. KEMECSI 1996, 33-42; KRESZ 1991a, 26; KRESZ 1991b, 528; A céhpecsét közlése: „A magyar kerámiaművesség" 1996, 142. kép. 262 KRESZ 1976, 146. 263 KÖRMENDI 1988, 9-10; Robert Towson angol tudós 1793-ban látogat el Tatára, ahol fekete kerámia készítését figyelte meg. KÖRMENDI 1995, 4; DOMANOVSZKY 1981, 200; KRESZ 1991b, 541. 264 KRESZ 1960, 301; KRESZ 1991b, 546. 265 KÖRMENDI 1988, 5, 12. 266 KÖRMENDI 1988, 23. 267 KÖRMENDI 1988, 31; KÖRMENDI 1995, 4. 268 KRESZ 1991a, 26. 269 KÖRMENDI 1965, 71; KÖRMENDI 1988, 39-42; 87. elterjedési térkép; DOMANOVSZKY 1981, 200. 233
