Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Vízi Márta: Néprajzi kerámiakutatás a Dunántúlon – régész szemmel

1 7R termékek nem jutottak el Somogyba.) (Kaposvár, Csököly, Karád, Andocs, Kálmáncsa, Drávagárdony, Darány, Juta, Toponár, Szilvásszentmárton, Pogányszentpéter, Zamárdi községekből vannak mohácsi korsók a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Gyűjteményében.) Fekete vizeskorsót (török korsó) Törökországba szállítottak, a széles szájú kantát (böndis) pedig a DunaDráva menti falvakban kedvelték leginkább. Tálasedényt készítettek a törököknek (sárga, kék, zöld macskanyomos minta, fröcskölt), a környező német települések lakóinak (egyszínű zöld), a helyi református magyar (virágozott tál tányér, madárral a közepén), és sokác lakosságnak (ők a töröknek készített edényt kedvelték leginkább), természetesen más-más díszítéssel.

131 Nyersanyagbiztosítás: A Csele dűlőben bányászták a felhasznált agyagot.

132 Kresz Mária kutatásai szerint Mohácson az agyagbánya rétegei szerint, azaz az agyag minősége szerint készült belőle más-más edény. A középső, szürke és zsíros agyag felelt meg a fazekasoknak, az alsó réteg kékesszürke agyagjából a korsósok dolgoztak, a homokos, meszes agyagból viszont laposedények készültek. Edénytípusok: Sarosácz György tálasedényektől a fekete kerámia típusain keresztül díszítményeikkel együtt ismerteti a készített típusokat. Mórágy 135 A céh működési ideje: 1724-ben hesseni, 1784-ben pfalzi németeket telepítettek a faluba. A 19. század végére megszűnik a fazekasság. Céhszervezet nincs, háziipari kiegészítő tevékenységként folytatták a fazekasságot.

136 A mesterség ágai: Nem különültek el a háziiparként folytatott mesterség ágai.

1 7 Feketekerámia is készült.

138 A mesterek száma:

139 Az 1850-es évektől 1855-ig 9 fazekasmester dolgozott a faluban. 1871-ből és 1875-ből még J. K. monogrammal ismert edény, melynek készítője az a Kolep János volt, aki azonban 1885 körül abbahagyta az edénykészítést. Elterjedés, értékesítési körzet: Az első díszes tálasedények minden valószínűség szerint a mórágyiakkal azonos időben, a szintén a délnémet területekről Hartára települt protestánsok számára készültek. Nagy szerint a hartaiak a mórágyi fazekasok tevékenységének egész ideje alatt vásárlói voltak a termékeknek, 128 KNÉZY - ISTVÁN 2001, 125. 129 KNÉZY 1976, 92. 130 KRESZ 1991b, 589. 131 KRESZ 1976, 151; KRESZ 1991a, 32-34. 132 SAROSÁCZ 1972b 81. 133 KRESZ 1960, 329-330. 134 SAROSÁCZ 1972a. 135 BECZKÓYNÉ 1938, 159-169; KRESZ 1961, 146; ISTVÁN 1972, 78-81; DOMANOVSZKY 1981, 198; KRESZ 1991a, 28; DOMANOVSZKY 1968, 54-55. MÉSZÁROS 1996.; 1970-ben Mészáros Gyula leletmentő ásatást folytatott Mórágyon. Az un. Dittelján telken, egy félkész termékeket tartalmazó selejtgödröt sikerült feltárnia. Legutóbb Nagy Janka Teodóra foglalkozott részletesen a korai néprajzi kerámia kutatásának kérdéskörével, különös tekintettel a mórágyi fazekasság történetére, a mórágyi fazekasok által készített tárgyakkal, mintakincsével, a tárgyak elterjedésével. NAGY 1991, 42-53; NAGY 1994, 17-22; NAGY 1995, 481-517; NAGY 1997, 257-285; SZALAY 1997, 243-256. 136 BECZKÓYNÉ 1938, 162; KRESZ 1991, 30; KRESZ 1991b, 545; NAGY 1995, 483-487. 137 NAGY 1994, 18; NAGY 1995, 485; 510. 138 NAGY 1995, 500. 139 BECZKÓYNÉ 1938, 161. 140 NAGY 1995,510-511. 222