Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Vízi Márta: Néprajzi kerámiakutatás a Dunántúlon – régész szemmel
Az 1696. évi összeírások alapján 14 magyar és 11 rác családfő volt 17 a településen. Herceg Esterházy Pál birtokán, aki 1702-ben kapott adománylevelet Ozora uradalmáról, 18 még 54 magyar és rác gazda lakott 19 . Az 1704. évi jelentés szerint „az Ráczok mindenestül együtt el mentek, az magyarok így maradtanak" . Miután Tolna megyében jelentős német telepítések történtek, - ráadásul Ozora Esterházy birtok volt -, kézenfekvőnek tűnt német telepesek betelepítése. Szempontunkból igen érdekes lehetne az is, hogy a megye és a környék más településein - például Mórágyon - számolni lehet német fazekasokkal is, akik bizonyítottan magukkal hozták egykori hazájuk hagyományait. Ozora telepeseiről, származásukról nem sikerült adatot gyűjteni. Hadnagy Albert szerint „ Ozora népe ma már meg se határozhatóan az ország sok vidékéről sereglett össze települési helyére." 21 Az 1767. évi összeírás tanúsága szerint Ozora mezőváros 11 lakossága 454 családból állt, a jegyzet szerint magyar, több német, néhány rác és tót. Az elemzésben Daróczy azonban Ozora lakosságában a magyar elemet tartja meghatározónak. 1864-ben Pesthy Frigyes helynévtárában közölt adatok alapján „tiszta magyar nyelven" beszél Ozora lakossága. Weidlein János „A Tolnamegyei német telepítések" munkájában nem tesz említést ozorai német lakosságról. A fenti adatok szerint tehát Ozorán meghatározó szereppel bíró német lakossággal, (az uradalmi vezető tisztviselők kivételével), nem kell számolnunk. Fontos kérdés még a céh megléte, működésének időtartama. A korábban már említett két oklevélen kívül nem találtam adatot a helységben működő fazekascéhről, vagy ott dolgozó fazekasról. Az 1752-es, az 1754es és az 1828. évi regnicolaris összeírások nem tartalmaznak fazekas foglalkozású lakost. A Tolna Megyei Levéltárban találhatóak az ozorai plébánia 1827. és 1864. közötti időszakból származó születési, halotti és házassági anyakönyvei. 27 Ezek tartalmazzák a szülők, a házasulok, keresztszülők, és a tanúk foglalkozását is. Az 1827. és 1840. közötti időszakban egyetlen esetben sem fordult elő fazekas foglalkozású lakos az átnézett anyagban. (A következő foglalkozásokat találtam: takács, szűrszabó, szűcs, mészáros, tímár, porkoláb, béres, lakatos, szabómester, vargamester, bognár, csizmadia, juhász, kovács, suszter, lovász, csősz, szolga, ácslegény, szíjgyártó, kalaposmester, pékmester, uradalmi hajdú, sessios.) Ujabban Nagy Janka Teodóra néprajzkutató foglalkozott Tolna megyei fazekasközpontokkal, tevékenységükkel, kapcsolataikkal. 28 Az ő kutatásai alapján tudjuk, 29 hogy a szekszárdi céhkönyv 1727 és 1743 közötti bejegyzései ötször említenek egy Púpos Jánost („Göngy Virág János Mester"). Egy alkalommal Ozorán inaséveit kitöltött és Szekszárdon szabaduló mesterlegényként említik. 1743-ig még négy alkalommal szerepelt a szekszárdi céh iratai között. 30 „Nemes Tolna Vármegyében Lakozó Púpos Jannos ugy mint Ozorán Inasa leven három Esztendőket ki Töltvén Böcsületesen azután Föl Szabadítván a szekszárdi becsületes nemes céhben. Anno 1727dik-12-Jullii Ugy mint Göngy Virág Jannos Mester Fazekas Márton CheMesterségben Uki János Attya Mesterségében Ugan meg is köröstölven Körmendi Görgy Dekansagaban Köröszt Apa Fazekas Marton Uki János " Jelenleg ez az egyetlen adat arra vonatkozóan, hogy volt időszak, amikor valóban működő céh, és helyben dolgozó fazekas is élhetett Ozorán, és nem csak a privilégiumlevelekben említik a mezővárost, mint céhvei bíró helyet. Különösen fontos ez az adat, mert korábbi, mint az eddig ismert céhemlítések. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a céh, vagy a fazekasok tevékenysége bizonyíthatóan korábbra tehető, mint az első privilégiumlevelek adta időpont. 17 HEGEDŰS 1979, 65. HOLUB 1974, 17. 19 HEGEDŰS 1979, 78. 20 HEGEDŰS 1979,80. 21 HADNAGY 1956, 3-4, 30. 22 DARÓCZY 1909, 42. 23 DARÓCZY 1909, 46. 24 GAÁL - KŐHEGYI 1975-1976, 286. WEIDLEIN 1937. Kárpáthy Lászlóné levéltáros osztályvezető közlése (Tolna Megyei Levéltár). Segítségét ezúton is köszönöm. Tolna Megyei Levéltár Ö 555. NAGY 1994; NAGY 1995; NAGY 1997; NAGY 1999. NAGY 1999, 133. NAGY 1999, 133-134. NAGY 1999, 133. 211
