Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Vízi Márta: Néprajzi kerámiakutatás a Dunántúlon – régész szemmel

Vizi Márta Néprajzi kerámiakutatás a Dunántúlon - régész szemmel

1 Zsigmond király főembere, Ozorai Pipó, akit Filippo Scolariként is említenek a történészek, a XV. század elején palotát építtetett magának egy Tolna megyei birtokon, Ozorán. A Magyarország kiemelt műemlékei közé tartozó várkastély műemléki és régészeti kutatása 1981-ben kezdődött meg Feld István vezetésével.

2 1992-ig minden évben folyt falkutatás, ásatás.

3 A várkastély helyreállítási munkái kapcsán a feltárások még napjainkban is folynak. A műemléki kutatás és a régészeti feltárás során az igen sokféle leletanyag között középkori, koraújkori, újkori kerámia is került elő. Több esetben nagy mennyiségű tárgyat tartalmazó leletegységet találtunk. Az újkori kerámia feldolgozása során merült fel, hogy a várkastélyból előkerült kerámiát szükséges a hasonló korú, 18. századi céhek termékeivel összehasonlítani, a tárgyakat, tárgytípusokat esetleg valamely céh, céhek termékeivel azonosítani. Ezért került sor arra, hogy a néprajzi irodalomban többször említett ozorai fazekascéh történetét összefoglaljam, valamint áttekintsem azoknak a területeknek a kerámiaművességét, amelynek termékei megjelenhettek Ozorán. Az Északnyugat-Dunántúl céheinek kivételével az írásos adatok, nyersanyagbiztosítás, mesterek száma, kereskedelmi kapcsolatok szempontjai szerint áttekintettem a Dunántúlon, és a Duna bal partján működött fazekascéhek történetét. Az irodalom alapján összegyűjtöttem az említett fazekashelységek és központok edénytípusait is, ennek megfelelő elemzése azonban a néprajzi kutatás eddigi állása miatt nem valósulhatott meg.

4 A tanulmány eredményei közvetlenül nem hasznosultak a várkastélyból előkerült újkori kerámia feldolgozásakor, ám az áttekintéskor rendszerezett ismeretek, a kirajzolódott kép mindenképpen fontos lehet a további néprajzi és régészeti kerámiakutatás szempontjából. a/ Az ozorai fazekascéh A régészeti ásatásból előkerült leletanyag kapcsán különös figyelmet kell fordítanom az egykori mezőváros területén lévő fazekascéhre, a céh kapcsán a néprajzi kerámiára. Az észak-tolnai település kerámiaművességéről az eddigi néprajzi kutatás alapján igen keveset tudunk. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum Néprajzi Gyűjteményében

5 nem találtam ozorai eredetű tárgyakat, és a Néprajzi Adattárban sem voltak az ozorai kerámia kutatására vonatkozó dokumentumok. A néprajzi irodalomból ismert az ozorai 1 Jelen tanulmány a szerző „Újkori kerámia az ozorai várkastélyból" című, az ELTE Bölcsészettudományi Karán 2002-ben megvédett doktori (PhD) disszertációjának 6. fejezete. (Kézirat: ELTE BTK Régészettudományi Intézet Könyvtára, Wosinsky Mór Megyei Múzeum Könyvtára) 2 FELD - KISFALUDY - VÖRÖS - KOPPÁNY - GERELYES - MIKLÓS 1988. 3 Jelen tanulmány, miután nem tartalmazza a várkastély kutatása során előkerült leletanyag ismertetését, elemzését, nem foglalkozik sem a régészeti kutatás, sem a várkastély történetével. Erről számos, itt nem hivatkozott tanulmány és cikk jelent meg. A vár történetének és kutatástörténetének részletes ismertetését a vonatkozó irodalommal együtt az említett PhD disszertáció 3. fejezete tartalmazza. 4 A fazekasközpontok legnagyobb része esetében csak egy-egy adott, gyakran egy rövid időszakra jellemző edénykészlet ismertetése történt meg. Sokszor csak a díszkerámia ismertetésével találkoztam. Előfordult, hogy néhány edénytípust felsoroltak a kutatók, a tárgyak egyéb adatai nélkül. Úgy gondoltam, hogy a 18-19. századi fazekascéhek fazekastermékei típusainak folyamatban, esetleges változásaiban való bemutatása az eddigi adatok, a részeredmények ellenére nem valósítható meg. A feldolgozott szakirodalmi anyag alapján az általam meghatározott, egységes szempontokat figyelembe vevő elemzés elkészítése nem volt lehetséges. 5 WMMM Néprajzi Adattár, Néprajzi Kerámiagyűjtemény. 6 A fazekasközpontok kutatásakor a Wosinsky Mór Megyei Múzeum Néprajzi Adattárának anyagát is áttekintettem. Csak néhány helytörténeti dolgozat, és az általános iskolások tárgy gyűjtését összefoglaló jelentés volt az anyagban. Égető Melinda 1970. októberében Szekszárdon előadást tartott a Várostörténeti klubban. Az előadás kézirata a Wosinsky Mór Megyei Múzeum Néprajzi Adattárában 168-74 számon található. A 6. oldalon említi Szekszárdot, mint jelentős fazekasközpontot. Az említésre érdemes megjegyzései a következők voltak: „A 19. század végén még megvolt Szekszárdon a Fazekas utca... A Sárköz számára is dolgoztak... A tolnai Duna-mentét a szekszárdi korsósok látták el korsófélével. " 1956-ban alapítottak Ozorán tájmúzeumot. Babus Jolán rövid jelentésében összefoglalja a múzeum tevékenységét, (Wosinsky Mór Megyei Múzeum Néprajzi Adattára: 49-74). Tudjuk, hogy 210 db néprajzi tárgy volt a gyűjteményben. De részletesebben semmi 209