Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Miklós Zsuzsa: Sárszentlőrinc – Birkajárás (Homokos) szondázó ásatása

tégla- és kőtörmelék utal a falakra. Itt kevesebb az edénytöredék. Embercsont töredék itt nem, hanem inkább a lelőhely Ny-i részén található, ott is kevés. A túl mély szántásra utal az is, hogy az eke sok helyen felszedte az altalajt is. Ezért sárga csíkos a lelőhely. Az őskort több korszak (újkőkor, bádeni kultúra, kelta) leletei képviselik. A középkoron belül az Árpádkorra viszonylag kevés edénytöredék utal. Igen sok viszont a XV-XVI. századi fazék-, korsó-, fedőtöredék. A fémek közül egy pajzs alakú bronz késvégveret érdemel említést. (13. kép) A falu első okleveles említése 1324-ből származik, amikor mint révhelyet, Simontornya tartozékai között sorolják fel („Poss. Egrus simulcum portu suo' '). 1346-ban „Poss. Ole grus al. nom Markus teleké - a Sár folyó mellett."

30 1397-ben („E gres inferior cum tribute"), 1424-ben („Alegres cum tribute") említik vámját. 1552-ben révje szerepel. Jelentőségére utal a várható évi 4000 akcse jövedelem.

32 1554-ben név szerint sorolják fel 20 adózóját. 1586-ban, több környékbeli faluval együtt Berenhidai Huszár Péter tulajdona volt.

34 A vártól D-re, kb. 1 km-re helyezkedett el a középkorban Csetény falu. Templomának helyére utal a már említett 1772. évi térkép Rudera megnevezése: Praedium Csetény területén az ártérbe mélyen benyúló domb szélén jelzi a romot.

35 (12. kép 1.) A

II. József-féle térképen Csetin Rudera néven szerepel. 6 (12. kép 2.) Az ártérbe mélyen benyúló dombot a helybeliek Sáncnak is hívják. A dombnak a K-i, É-i és D-i oldala közepesen meredek, füves, tetejét szántják. A dombtető erősen tagolt. A házfoltokban sok a téglatöredék, cserép, és feltűnően sok az állatcsont (elsősorban marhacsont). A cserepek zöme késő középkori, kevés őskori (bronzkor) a lelőhely K-i szélén gyűjthető. A legtöbb cserép a dombtető D-i szélén található. Itt egy vas lakatot, egy ajtózárat és néhány egyéb vastárgyat is találtam. A település temploma a dombtető legmagasabb pontján, a domb K-i peremén lehetett. Itt a téglatöredékeken kívül embercsont töredékek is találhatók. A lelőhely többi részén levő téglatöredékeket valószínűleg innen húzták el földművelés közben.

37 Csetény első ízben a pápai tizedjegyzékben szerepel.

38 1554-ben 14 adózóját említik név szerint.

39 1586-ban - Al-Egreshez hasonlóan - Csetény is Berenhidai Huszár Péter tulajdona volt.

40 A két falu, Al-Egres és Csetény igen közel helyezkedtek el. Egymáshoz, illetve a várhoz való viszonyukat nem ismerjük. Csetény falu dombját - mint már említettem - Sáncnak is hívják. A domb ÉK-i csücskén, a szántási határon kívül valóban látható igen gyenge erődítésnyom. Ásatás nélkül azonban nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy ez valóban egy kisebb méretű földvárra utal-e. Ha pedig esetleg - méretei alapján - itt egy ún. kisvár állt, kérdés, hogy milyen időbeli és egyéb kapcsolatban állt a Birkajáráson levő várral. A Birkajáráson végzett rövid, szondázó ásatás során tisztázódott, hogy a vár a középkorban, kb. a XIVXV. században létesült, és belsejében - legalább - kétféle épület állt. A kutatás azonban újabb problémákat is felvetett: 1. Miután a várnak okleveles említéséről nem tudok, kérdés, hogy ki és milyen céllal létesítette az erődítést. Al-Egres a simontornyai vár tartozéka volt, de ez nem jelenti azt, hogy a várnak is kapcsolata volt Simontornyával. 29 Csánki III. 423a. - Dl. 2223. 30 Csánki III. 423a. - Zichy okmt. II. 207. 31 CSÁNKI III. 423a. 32 DÁVID 1982, 109. 33 KÁLDY-NAGY 1960, 64. 34 DÁVID 1982, 89. 35 Mappa Sárvizium per comitatum Tolnensem (exhibens). Böhm Ferenc, Krieger Sámuel, Deáky József. 1772. Tolna Megyei 36 Önkormányzat Szekszárdi Levéltára T 131. Coll XII. Sect. 27. 17 Terepbejárások: Miklós Zsuzsa - Nováki Gyula - Miklós Gergely P. 1995. március 23; Miklós Zsuzsa 1997. július 20; 2001. április 12. 38 ORTVAY 1891-1892,

1. 253; CSÁNKI III. 421. 39 KÁLDY-NAGY 1960, 64. 40 DÁVID 1982, 89. 174