Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Várady Zoltán: A románkori és korai gótikus feliratok
Az unciális betűtípusnak a korai gótikára jellemző terjedését II. András és IV. Béla pecsétjein 60 láthatjuk, de utóbbinak dénárán már kerekedő, zárttá váló maiusculák mutatkoznak. 61 Az ismertebb falképek közül a feldebrői templom Káin-jelenetes névfelirata bizánci hatást tükröz, amely összevág a keleties-bizáncias alaprajzzal és ikonográfiái megoldásokkal. 62 A képet a 12. század utolsó negyedére, tehát III. Béla korára keltezik, s mivel a korai gótikus íráskorszakban bizonyos területeken jellemző a bizánci hatású betűk feltűnése, ezt a feliratot is ebbe a kategóriába sorolhatjuk, annak ellenére, hogy művészettörténetileg a románkori alkotások között tartják számon. 64 Hasonló gondot jelent a hidegségi freskófeliratok besorolása, amelyeket a művészettörténet 13. század közepinek és későrománnak határoz meg. 65 Betűi között nagyrészt valóban antiqua formákkal találkozunk, de az unciális N használata az antiqua N mellett a Johannes szóban a korai gótikus írásstílus jellegzetessége. A süvétei Margit-legenda ábrázolás felirata viszont egyértelműen korai gótikus, a falképet a művészettörténet a 13. század harmadik negyedére keltezi. 67 A fentiek alapján a román korszak feliratstílusát Európához hasonlóan Magyarországon is 1000 utántól számíthatjuk, de a kőfeliratok tanúsága szerint a 13. század közepéig (1242 körűiig) húzódónak állapíthatjuk meg, amely mintegy száz évvel hosszabb időtartamot jelent Európához képest. Igaz, hogy a korai gótikus stílus a 12. század harmadik negyedétől, konkrétabban 1165-től jelentkezik, tehát az európai normát ismét követve, ez azonban újra a 13. század harmadik negyedéig (1262) nyúlik, mintegy fél évszázaddal tovább tart, mint a tőlünk nyugatra fekvő területeken. A királyi pecséteket és pénzeket tekintve, mint láthattuk, a román korszak kezdete azonos a kőfeliratoknál jelzettel, de azoktól eltérően a román és a korai gótikus párhuzamosság nem jellemző, sokkal élesebb az elhatárolódás. Ez a korszakhatár pedig I. Imre és II. András uralomváltásánál, tehát a 13. század elején határozható meg (1205 körül). A korai gótikus korszak időtartamát a pecséteknél II. András és IV. Béla uralkodásai éveiben határozhatjuk meg, tehát 1270 körüli időpontot állapíthatunk meg zárásként, s ez összhangban van a kőfeliratokkal. Ezt a kronológiai sorrendet teljesen alátámasztják az említett falfeliratok, amelyek a korai gótikus íráskorszak termékei, s korukat a 12. század utolsó negyedétől (1175-1200 körül) a 13. század harmadik negyedéig (1250-75 körül) határozta meg a művészettörténet. 70 60 BTM K.gy. 66 1887/1-2, 66 1881., SZENTPÉTERY 1916. 4-7, 120., BARTONIEK 1924-25. 22., illetve BTM K.gy. 66.1891/12., MOL Pm.gy. 29/1-2., BARTONIEK 1924-25. 23., BTM. K.gy. 66.1892/1-2., MOL Pm.gy. 30, 31., BÁRCZAY 1897 157., M.KCS. 1169. 61 M.KCs. 154., M.KCS. 818; 62 OMvH-Fotótár 124.385., RADOCSAY 1954. 137-138., TÓTH 1974. 27-37, 23. kép. 63 KLOOS 1980. 129. 64 TÓTH 1974.27-37. 65 RADOCSAY 1954. 146., CSATKAI 1956. 532., TÓTH 1974. 67, 70. 66 KLOOS 1980. 127. 67 RADOCSAY 1954. 210-211., TÓTH 1974. 84-85, 70. kép. 68 KLOOS 1980. 124-125. 69 KLOOS 1980. 127-131., TROGMAYER 1992. 145-146. 70 ld. a 62., és a 67. jegyzetben TÓTH Melinda megállapításait. 151
