Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)
Várady Zoltán: A románkori és korai gótikus feliratok
Béla nagypecsétjén 41 pedig feltűnik az unciális H betű. Imre király 1202-es aranybulláján 42 az antiqua H mellett olvasható az unciális H is, a D szintén unciális formájú, a félköríves E pedig jobb oldalon zárttá válik. Szintén 1202-es évszámú a nagypecsét, ' amelyen a zárt maiuscula E mellett szintén unciális D olvasható. A pénzek apró mérete miatt a klasszikus betűformáktól némi eltérés mutatkozik, a betűszárak alul-felül kiszélesednek. I. András pénzén 44 az A betűn megjelenik a felső díszítővonal, az S betűt két félkörívből alakították ki. Az A és £ betűk hasonló módon alakulnak Béla király pénzén is, 45 amelyen az X két félkörívből való kialakítása és a B betű furcsa alakja tér el a klasszikus formától. A fenti jellemzők érvényesülnek később is Szent László király dénárán 46 kissé széthúzott betüszárakkal, fordított S-alakkal. Kálmán dénárain 47 is ez tapasztalható, itt érdekesség a vastag szárakat összekötő elemek vékonysága. II. István és II. Béla dénárain 48 is hasonló betűtractaiókat láthatunk. III. Béla pénzeinek felirata sem mutat új irányt. Imre király 50 dénárán kiszélesedő szárvégű antiqua típusú betűk láthatók. A fentebb tárgyalt kőemlékfeliratok mellett jelentkezik az a korai gótikusnak meghatározható csoport, amelynek betűi között már több unciális forma is megjelenik. így az 1165-1172 közé, tehát III. István korára keltezett vörsi határkövön, 51 éppígy III. Béla korából a bulkeszi ajándékozó táblán 52 1178-79-ből vagy a nagyteremiai feliratos téglán 53 szintén ebből a korból, mindhárom esetben provinciális kivitelben. Az esztergomi Porta Speciosa feliratain 54 pedig díszes, ünnepélyes formában III. Béla uralkodásának végéről, az 1190 körüli évekből. A 13. század elejéről való Vilmos kanonok esztergomi síremléke, 55 és Apollinaris székesfehérvári sírfedőlapja, 56 amelyeknél ugyan nem látjuk az unciális típusú betűk sokkal nagyobb számát, a betűk tractatiójánál tapasztalt hajlékonyság, díszítettség azonban a Porta Speciosa felirataival rokonítja őket. A századforduló terméke a kalocsai Márton mester ugyancsak provinciális, de az unciális betűk terjedését mutató sírfelirata. 57 Az E betű jobb oldala zárttá válik. Az 1230 körüli időre keltezett pilisszentkereszti lovagi sírkő töredékén 58 is több betű unciális változata jelenik meg, antiqua párral, pl. a T és U esetében, vagy anélkül, mint az E és H betűnél. A sort az 1262-es évszámú, tehát IV. Béla korából származó szegedi Marcus-féle sírkő zárja, 59 amely szintén provinciális kivitelben, de a kalocsai Márton-felirattól eltérő variánsokat mutatva készült. 41 BTMK.gy. 66.1876. DORY 1917 17., BARTONIEK 1924-25 17. 42 43 BTM Kgy. 66. 1878., BARTONIEK 1924-25. 15. 44 C.N.H. 1899-1907. 12., HÓMAN 1916, 1977. 192-193, 9. kép., UNGER 1974-76. 5., HUSZÁR 1979. 9., GEDAI 1991. 27., SOÓS 1998. 62. 45 C.N.H. 16., HÓMAN 1916. 193-194, 10. kép., UNGER 1974-76. 7., HUSZÁR 1979. 12., GEDAI 1991. 30., SOÓS 1998. 62. 46 C.N.H. 25, 28, 31., HÓMAN 1916. 196-197, 20-25. kép., László kir. eml. 1977. 46. kép., UNGER 1974. 76, 15-16, 20., HUSZÁR 1979. 21, 22, 25., SOÓS 1998. 63-64. 47 C.N.H. 41, 45., HÓMAN 1916. 236, 29-30. kép., UNGER 1974-76. 28., HUSZÁR 1979. 37., Mo.tört. 1/2. 1984. 208. kép., SOÓS 1998. 64. 48 C.N.H. 51, 59, 61., HÓMAN 1916. 32-34. kép., UNGER 1974-76. 35, 43, 45., HUSZÁR 1979. 45, 50, 53., Mo. tört. 1/2. 1984. 231, 11. kép., GEDAI 1991. 41-42., SOÓS 1998.65. 49 C.N.H. 105, 111., HÓMAN 1916. 47. 49. kép., UNGER 1974-76. 104, 93., HUSZÁR 1979. 61, 66.a., KIRÁLY 1981. 14. kép., Mo. tört. 1/2. 1984. 231. 8, 10. kép., SOÓS 1998. 66. 50 C.N.H. 113., HÓMAN 1916. 65. kép., UNGER 1974-76. 126., HUSZÁR 1979. 74., Mo. tört. 1/2. 1984. 231. 11.kép., GEDAI 1991.54, SOÓS 1998. 67. 51 ld. 6. jegyzet. 52 ld. 19. jegyzet. 53 ld. 20. jegyzet. 54 ld. 8. jegyzet. 55 ld. 11. jegyzet. 56 ld. 13. jegyzet. 57 ld. 21. jegyzet. 58 ld. 14. jegyzet. 59 ld. 23. jegyzet. 150
