Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Várady Zoltán: A románkori és korai gótikus feliratok

Az esztergomi kövek mellett hasonló korú, a 12-13. század fordulójára tehető a zirci oltáradományozó tábla, amely Imre király donációjat örökíti meg. " A felirat igénytelen ductusú, az egyenletes vonalvezetésre való törekvés nem fedezhető fel. Meglepő, hogy igazán unciális alak csak az egyik T betű. A zirci kővel szemben a vele egykorú székesfehérvári Apollinaris-sírkőlap elegánsan, előre vonalazott sorok közé megalkotott hexameteres verssorokat tartalmaz. " A betűk között több unciális formával is találkozunk az A, D, L, M, O, Q és R esetében. A következő kőfelirat az ábrázolási stílusa alapján 1230 körülinek meghatározott pilisszentkereszti lovagalakos síremlék.

14 Az unciális típus dominanciájáról itt sem beszélhetünk, hiszen az F, G, l, L, O, Q, R, T és V betűknél is találhatunk antiqua formákat. Utóbbi két betűnél az antiqua és unciális egyidejű alkalmazásának újabb példáját láthatjuk. A sort a nagylózsi templomkápolnából származó oltárlap-darab néhány megmaradt, teljesen antiqua típusú betűje zárja.

15 Tudva azt, hogy a kápolna a 13. században épült, a betűk alapján legfeljebb e század első harmadára való keltezést lehetne elfogadni. A Dunántúlon ettől kezdve több mint száz évig nincsenek jól keltezhető kőfeliratok, azok viszont már egy új íráskorszaknak, a gótikus maiuscula feliratoknak a körébe tartoznak. A román és a korai gótikus feliratok bemutatásának lezárása előtt néhány korabeli, máshonnan származó párhuzam áttekintése is hasznos, bár a betűk típusainak konkrétabb időpontok közé helyezése a pontosan keltezett anyag hiánya miatt nehezen megoldható. Elsőként kell megemlíteni a vitatott keltezésű és rendeltetésű aracsi dombormű feliratait. Ezek teljesen antiqua típusúak, így a stílusjegyek alapján történt 11. század második felére való keltezés valószínűnek látszik. A zalavári feliratokkal együtt fontos románkori emlékeinkhez sorolhatók, bár utóbbiaknál a kivitelezésük provinciálisabb, ductusuk igénytelenebb. A „tabáni trónoló Krisztus" motívumának körirata a 12. század közepéről származik, nagyjából a pécsi feliratokkal egykorú. A század végéről származó gyulafehérvári Mihály arkangyal-dombormű

18 felirata is antiqua jellegű, bár a D és E unciális formája is felbukkan. A bulkeszi 1178-79-es ajándékozó tábla betűi közül az ék alakban megtört transversájú, felső díszítővonalú A, az antiqua és unciális E együttes használata a legfeltűnőbb. Az X egymást ívük közepén érintő jobb és bal félkörívből áll, ez a betű első jelentkezése. Ugyancsak először találkozunk a Z betűvel. A nagyteremiai feliratos tégla

20 durva ductusú, elnagyolt tractatióval alakított betűi közül a bulkeszihez hasonló az A. Az E antiqua és unciális formában fordul elő itt is. Márton kőfaragó kalocsai sírfelirata a többi emléktől alaposan eltérő jelleget mutat. A 12-13. század fordulójára keltezik, tehát nagyjából a Porta Speciosa, az esztergomi töredékes sírkőlapok, a Vilmos-síremlék, a székesfehérvári Apollinaris-sírlap és a zirci tábla időszakára. Első pillantásra feltűnik provinciális, kurzív benyomást keltő tractatiójával. A 13. század második felére keltezett budai ún. „Gaudeat-kő" szépen kidolgozott, nagyrészt antiqua betűiből két hexameteres sor olvasható ki, ezzel a versformával a zalavári küszöbkövön és az Apollinarissírkövön találkoztunk. A betűk közül csak az E és a V esetében látható az antiqua mellett az unciális használata, így a betűk alapján akár korábbi készülési időpontra is gyanakodhatnánk. 12 HORVÁTH 1930. 6., GENTHON 1959. 441., DAX - ÉRI - MITHAY - PALÁGYI - TORMA 1972. 266, 267., KIRÁLY 1981. 74, 1. kép., MAROSI 1984A. 123. 13 H. KOLBA 1962. 111-123., LŐVEI 1980. 213., MAROSI 1984A. 223., TAKÁCS 1988. 127-128. 14

GEREVICH 1984. 15., TAKÁCS 1988. 125., Pann.Reg. 1994. 256-257., MAROSI 1993. 17. 15 FELD 1981. 305. 16 Hpl. 1897. 204-212.. GEREVICH 1938. 169., DERCSÉNYI 1956. 26., CSEMEGI 1958 174-189., MEZEY, 1958. 189-191., DERCSÉNYI 1974. 11, 189.,ÁK-Kat. 1978. 100-101. 17 ÉBER 1904 51., CSEMEGI 1935. 348., HORVÁTH 1938. 69., GEREVICH 1938. 170., GEREVICH 1971. 18., DERCSÉNYI 1974. 13, 191., GEREVICH 1975. 357-358., ÁK-Kat 1978. 133. 18 HORVÁTH 1936. 26., M.Művt. I. 1939. 517., GEREVICH 1938. 182. 19 Hpl. 1890. 131., M.Müvt. I. 1939. 194, 624., H. KOLBA 1962. 114., KIRÁLY 1981. 86.p. 20 HAMPEL 1906 81., M.Müvt. I. 1939. 386, 628., H. KOLBA 1962. 114, 118., LŐVEI 1980. 175, 213., LAHU 1988. 156., LŐVEI Pál készülő sírkőkorpusza. 21 GEREVICH 1938. 72., H. KOLBA 1962. 114., DERCSÉNYI 1974. 14, 194., KŐHEGYI - KOZÁK 1975. 105, 113. 22 M.Művt. I. 1939. 199, 624., GEREVICH 1975. 240. 148