Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 24. (Szekszárd, 2002)

Várady Zoltán: A románkori és korai gótikus feliratok

Várady Zoltán A románkori és a korai gótikus feliratok A magyar államalapítás korától kezdődően az írásbeliség fokozatos elterjedésének következtében megjelennek hazánk területén a kőanyagra írott feliratok is. A románkori és a korai gótikus íráskorszak együttes áttekintését egyrészt az említett korokból származó kisszámú dunántúli kőfelirat indokolja, másrészt az a tény, hogy a románkori capitalis antiqua betűalak szinte kezdettől fogva keveredik az unciális formákkal. Egy feliraton belül mindkét típussal találkozhatunk, időben előre haladva egyre inkább az unciális forma válik uralkodóvá. A románkori antiqua betűtípus, mint neve is jelzi, a római kori momumentális capitalis quadrata forma örököse, tehát maiuscula jellegű. Legkorábbi jelentkezése a Dunántúlon all. századra keltezhető zalavári küszöbkő vagy párkánykő hexameteres, ünnepélyes feliratában figyelhető meg.

1 Az ugyancsak zalavári madaras

2 és oroszlános

3 padlóburkoló kövek betűi is tisztán antiqua típusúak. Szintén all. századi zalavári kőfaragó műhely terméke két feliratos kőtöredék Zalaapáti területéről,

4 de már itt felbukkan a gondosan formált antiqua betűk mellett egy szép balszáríveléssel kialakított unciális U betű. Az unciális írás a D, H, N kivételével szintén maiuscula forma, de jellegzetessége a betűk kereksége. A betűk szárai meghajlanak, a szögletek kikerekednek. A korai gótikus korszakban egyre elterjedtebbé válik, majd a betű lezáródásával ebből alakul ki a gótikus maiuscula. A pécsi székesegyházból származó ún. „Jákob-kő" szépen formált, valamint a többi relieftöredék elnagyoltabb betűi nagyon közel állnak a zalavári műhely kőfelirataihoz, bár a szakirodalom 1170-80 tájáról származtatja őket.

5 A rövid feliratokon a ligatúra ritka, a pécsi kövek esetében a TH kapcsoláson kívül csak az NE és ME betűkapcsolat fordul elő. Az 1165-1172 közé keltezhető vörsi határkő felirata provinciális kivitelével, furcsa betűformájával, rendezetlen ductusával hívja fel magára a figyelmet. Tiszta antiqua jellegű egy veszprémi sírkő fel irattöredéke, amely egy prépostra utal.

7 A sírkőtöredéket előkerülési körülményei alapján a 11-12. század fordulójára illetve a 12. századra keltezik. A betűformák sem engedik meg a későbbi datálás lehetőségét. A 12. század végére, III. Béla király uralmának utolsó éveire keltezett esztergomi Porta Speciosa feliratainak töredékei az unciális típus szélesebb körű elterjedésének bizonyítékai, de az antiqua forma is tartja egyenrangú helyét.

8 Igaz, hogy a tractatio az íveltebb vonalakkal a megszokottnál díszesebb, könnyedebb. Jellegében a Porta Speciosa feliratainak betűihez hasonlók s korban is közel állók a 13. század elejére keltezett esztergomi feliratos sírlaptöredékek.

9 Ezeken az unciális jelleg még inkább kidomborodik, díszesebb, könnyedebb a betűk megformálása. Ebből a korból, az 1200 körüli évekből származik egy püspöki szék kartámla-töredéke szintén Esztergomból.

10 A fenti esztergomi körhöz kapcsolódik Vilmos kanonok síremlékének felirata is szintén a 13. század elejéről, az antiqua és unciális A, E, M, N, Tés V betűk szokásos keveredésével. 1 Hpl 1897. 211., BOGYAY 1941. 88-93., BOGYAY, 1941. 88-93., ENTZ 1964 111-112., ÁK-Kat. 1978. 69., VALTER 1985. 17., TÓTH 1990. 149, 150, 164. 2 ENTZ 1964. 114., ÁK-Kat. 1978. 72-73., TÓTH 1990. 149, 165. 3 ENTZ 1964. 114-115, 116-118, 122., ÁK-Kat. 1978. 72-73., TÓTH 1990. 149, 165. 4 ENTZ 1964. 115., TÓTH 1990. 149, 163. 5 GEREVICH, 1938. 169., VERNEI-KRONBERGER, 1939. 11., MMűvt. II. 1939. 492., DERCSÉNYI, 1962. 16., DERCSÉNYI 1974. 190., ÁK-Kat. 1978. 156., MAROSI 1984A. 67., Pann. Reg. 1994. 145-147. 6 Hpl. 1890. 127-132., BOGYAY, 1941. 88-93., GENTHON 1959. 367., TÓTH 1990. 151, 166. 7 ÁDÁM 1912. 125-126, 129., TÓTH 1964 181., LAHU 1988. 415-416. 8 GEREVICH 1938. 180., GENTHON 1959. 91., H. KOLBA 1962. 114., DERCSÉNYI 1974. 13, 193., MAROSI 1984B 346-351, 353-354., MAROSI 1984A32, 36, 166-167, 169., Pann. Reg. 1994. 159-165. 9 MÁTHES 1827. 69. Tab. IX. Lit. B., TAKÁCS 1988. 121-122, 129-130. 10 MAROSI 1971 192-198., ÁK-Kat. 1978. 196-197., HORVÁTH - KELEMEN - TORMA 1979. 104., MAROSI 1984A. 36. 11 VERNEI-KRONBERGER 1939. 13., GENTHON 1959. 91., H. KOLBA 1962. 114, 118., HORVÁTH - KELEMEN - TORMA 1979. 106., MAROSI 1984A 36., LÖVEI - VARGA 1987. 340., TAKÁCS 1988. 122-123, 130-131. 147